A Magyar Közlönyben pénteken publikált jogszabály kizárólag a problémamentes szerződések elszámolására terjed ki, vagyis azon fogyasztói kölcsönszerződésekre kell alkalmazni, amelyek esetében a fogyasztónak nincs és a szerződés fennállása alatt sem volt a szerződésből származó fizetési késedelme, továbbá nem áll vagy állt fizetéskönnyítő program vagy kedvezmény hatálya alatt.
A fizetéskönnyítő program a rendelet szerint olyan – futamidő-módosításnak nem minősülő – megállapodás a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között, amelynek eredményeként a fogyasztó havi törlesztési kötelezettsége a korábbihoz képest csökkent. Kedvezménynek számít minden olyan vagyoni előny, illetve juttatás, amely abból származik, hogy a pénzügyi intézmény tőkét, kamatot, illetve díjat engedett el vagy kedvezményes árfolyamot alkalmazott, és ennek következtében a fogyasztó fizetési kötelezettsége mérséklődött.
Az ügyfelek túlfizetéseit tőke-előtörlesztésként kell elszámolni. A pénzügyi intézmények három módszertan közül választhatnak – ezek teljesen azonos eredményre vezetnek –, de minden szerződés esetében a kiválasztott módszert kell alkalmazniuk.
A már megszűnt kölcsönszerződések esetében csak azokra kell kiszámítani az árfolyamrésből és egyoldalú szerződésmódosításból származó túlfizetést, amelyek a 2014. évi XXXVIII. törvény szerinti elévülési időn belül szűntek meg. Az árfolyamrésre vonatkozó számítást nem kell elvégezni az azonos devizanemben nyilvántartott vagy nyújtott és törlesztett kölcsönök esetében, valamint ha a fogyasztó a törlesztőrészletet a hitelnyújtás devizanemében fizette meg (az érintett törlesztőrészletek esetében) vagy a forint-kölcsönszerződések esetében.
Az elszámolási törvény szerint a bankoknak minden olyan esetben elszámolási kötelezettségük van, amelyben a törvény hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződés még nem szűnt meg, vagy 2009. július 26. után – azaz az első devizahiteles-törvény hatálybalépését megelőző öt éven belül – szűnt meg. Elszámolási kötelezettségük van akkor is, ha a szerződés 2009. július 26. előtt szűnt meg, de abból el nem évült követelés származik.
Azokra, akiknek az ingatlanát megvette a Nemzeti Eszközkezelő, valamint az árfolyamgátba belépettekre speciális szabályok vonatkoznak. Előbbiek esetében a főszabály az, hogy a pénzügyi intézményeknek nem kell elszámolniuk a fogyasztóval, az eszközkezelőnek azonban járhat visszatérítés. Az árfolyamgátba belépettek esetében a fogyasztói követelést az esedékessé vált és lejárt tartozások elszámolása után elsősorban a gyűjtőszámlahitel, a fogyasztói követelés ezt esetlegesen meghaladó részét pedig a gyűjtőszámlahitelhez kapcsolódó devizahitel-tartozás terhére számolják el.
