A neve mellőzését kérő tisztviselő elmondta, hogy a bizottság azért kénytelen lezárni az eljárást, mert a megtámadott szerződést teljesítették, a szolgáltatásért járó pénzt kifizették, és ebben az esetben a brüsszeli testület már semmit sem tehet. „Az eljárást eljárásjogi előírások miatt zárta le a bizottság, de továbbra is úgy gondoljuk, hogy ezzel Magyarország nyilvánvalóan megsértette az uniós közbeszerzési szabályokat” – közölte a bizottsági tisztviselő.
Hazánk tavaly áprilisban nemzetbiztonsági okokra hivatkozva pályáztatás nélkül ítélte oda a rendszer kiépítésére szóló megbízást az I-Cell Mobilsoft Zrt.-ből és az ARH Informatikai Zrt.-ből álló konzorciumnak. Az Európai Bizottság úgy vélte, a nemzetbiztonságra való hivatkozás kritériumai nem teljesültek, s néhány hónappal később megerősítettnek látta, hogy az eljárás során Magyarország nem tartotta tiszteletben az uniós közbeszerzés szabályait, az egyenlő elbánás, a diszkriminációmentesség és az átláthatóság elveit, ezért kötelezettségszegési eljárást indított.
A forrás felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány később visszavonta azt a rendeletét, amely azt szabályozta, hogy milyen esetekben tehető kivétel a közbeszerzés alól nemzetbiztonsági okok miatt, ám a joghatásukat nem szüntette meg, ezért a lezárt megbízásra továbbra is érvényes.
A neve mellőzősét kérő bizottsági tisztviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy Brüsszel azt szeretné, ha a magyar hatóságok a jövőben maradéktalanul betartanák az uniós közbeszerzési szabályokat. A forrás rámutatott, hogy a bizottság tudomása szerint a kormány a később visszavont rendelet alapján szintén versenyeztetés nélkül a következő öt évben 12 milliárd forintot tervez kifizetni az e-útdíjrendszer működtetésével összefüggésben. Mint mondta: felvették a kapcsolatot Budapesttel ebben az ügyben, de nem kaptak választ, ezért további kérdéseik lesznek azzal összefüggésben, hogy a kabinet tervezi-e teljesíteni ezt a szerződést.
Ezenkívül két ügyben azt közölte az Európai Bizottság, hogy új szakaszba léptette a Magyarország ellen korábban indított kötelezettségszegési eljárásokat. Az egyikben Brüsszel az iránt érdeklődik, hogy Belgiummal, Spanyolországgal és Ciprussal együtt hazánk megfelelően átültette-e a hajók kén-dioxid-kibocsátását szabályozó uniós joganyagot. A másikban Brüsszel az energiahatékonysági irányelv átültetését kéri számon Magyarországon és Bulgárián. Ezekben az ügyekben az érintett országoknak hatvan napjuk van, hogy válaszoljanak a testület aggályaira.
