A törvényszék szeptemberben azt kérte az Alkotmánybíróságtól (Ab), hogy a testület mondja ki: a devizahitel-szerződések egyes kérdéseiről szóló törvény számos rendelkezése alkotmányellenes. Az eljárást a bíróság az Ab döntéséig felfüggesztette.
Az Ab november 11-én kimondta: nem ütközik alaptörvénybe a devizahiteles banki kölcsönszerződéseket egyoldalúan módosító, tisztességtelen kikötések következményeit meghatározó törvény.
A bíróság a pénteki tárgyalás során tájékoztatott arról, hogy az Ab megküldte a törvényszéknek egy másik ügyben meghozott határozatát, ebben az ügyben azonban nem. Erre tekintettel a bíróság felhívta az Ab-t arra, hogy mivel két indítványt küldött, ebben az ügyben is meg kell küldenie részére a határozatot. Ezen ügyben az Ab-határozat november 21-én érkezett meg a bíróságra – ismertette a tanács elnöke.
A felperes pénzintézet jogi képviselője fenntartotta kereseti kérelmét. Kérte, hogy mérsékeljék az alperesi munkadíjat, mivel az alperes által benyújtott megbízási szerződésből nem derül ki, hogy erre a perre vonatkozik-e. Hozzátette: a két becsatolt részletesebb iratból az egyik formairat, amit más perekben is ugyanezen szövegtartalommal beadtak. A másik irat már munkát feltételez, mondta, de egy másik ügyben, az OTP Jelzálogbank perében ugyanekkora összeget terjesztett elő az alperesi képviselő, pedig ott sokkal nagyobb munkát kellett elvégezni.
Az alperes magyar állam jogi képviselője ellenkérelmét változatlan formában fenntartotta és kérte a felperes keresetének elutasítását. Hozzátette: a becsatolt kivonat erre a perre vonatkozik, nem tudja, miért állítja a felperes, hogy nem. Az ügy iratmennyisége, a feldolgozandó joganyag mennyisége indokolta a munkadíj összegét – mondta.
A tanács elnöke ezt követően berekesztette és határozathirdetésre elhalasztotta a tárgyalást.
