A ponty kilogrammonként 800-1000 forintba kerül, a ragadozó halak (harcsa, csuka, süllő) kilogrammonként 1500-3000 forint közötti áron kerülnek forgalomba, de a növényevő halakat (kárász, busa) kilónként már 600-700 forintért is meg lehet vásárolni – mondta el Németh István, aki egyben a Tógazda Halászati Zrt. elnök-vezérigazgatója. Jelezte: az állat-egészségügyi szabályozások miatt nem adhatnak át élő halakat a fogyasztónak, de az „árut” az értékesítés pillanatáig életben tartják. Ugyanakkor egyre többen keresnek feldolgozott, konyhakész, filézett halakat, aminek kilogrammonkénti ára 1300-1600 forint – tette hozzá. Beszélt arról is, hogy az idei bőséges csapadéknak köszönhetően a halastavakban folyamatosan cserélődött a víz, kitűnő ragadozóhal-állomány alakult ki. Ennek köszönhetően a halak ízletesek, ezúttal nincs „iszapízük”, amely más években jellemző. A Mahal elnöke szerint a jó minőségű magyar hal iránt folyamatosan nő az érdeklődés.
A legfrissebb számítások szerint az egy főre jutó hazai halfogyasztás elérte a négy kilogrammot, míg az 1990-es években az emberek átlagosan alig 2,5 kilogramm halat fogyasztottak évente. Németh István emlékeztetett: az Európai Unióban az élősúlyra átszámított átlagos halfogyasztás évente fejenként 17-18 kilogramm. A Mahop (Magyar Halászati Operatív Program) támogatásával indított, halfogyasztást bővítő marketingprogram keretében ezért arra hívják fel a figyelmet, hogy a hal egészséges, fogyasztása nem csak karácsonykor ajánlott. A magyar halászati ágazat 2015 és 2020 között mintegy 15,5 milliárd forint uniós támogatást kap, amit elsősorban beruházások finanszírozására, új tavak építésére, régi halastavak rekonstrukciójára, halászat gépesítésére fordítanak. A program keretében új halfeldolgozó üzemeket, halboltokat létesítenek. A haltermelés nyereséges ágazat, a Tógazda Halászati Zrt. éves árbevétele meghaladja a félmilliárd forintot.
A termelés jövedelmezőségi szintje viszont alacsony: a hal ára az elmúlt tíz évben alig változott, és tovább növeli a költségeket a kamionok amortizációja és a szállítóeszközpark korszerűsítése. A megtermelt halmennyiség nagy részét nem tudják hazai piacon értékesíteni, ezért Romániába, Lengyelországba exportálják – hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató.
