Enyhítenék a kereskedők vasárnapi nyitva tartását tiltó szabályokat az osztrák vállalkozások, míg Németországban nem központilag, hanem már csupán tartományi szinten döntenek arról, hol és milyen üzletek nem fogadhatnak vásárlót a hét utolsó napján.
Ausztriában és Németországban általában nincsenek nyitva az üzletek vasárnaponként, 2006 óta erről viszont már nem a német állam, hanem a tartományok döntenek. Így mostanra több helyütt enyhült a korlátozás, az Inforádió gyűjtése szerint például Brandenburg tartományban évente hatszor, Észak-Rajna–Vesztfáliában pedig kistérségenként évente 11-szer nyithatnak ki az üzletek vasárnap. A legszigorúbban Bajorországban korlátozzák az üzletek működését. Itt hétfőtől szombatig csak este 8 óráig, vasárnap pedig egyáltalán nem üzemelhetnek a boltok. Ennek ellenére létezik az úgynevezett „nyílt vásár vasárnapja”, ami lehetővé teszi, hogy a kiválasztott napokon kinyissanak az üzletek.
A napokban nyilvánosságra hozták a bécsi gazdasági kamara friss, tizennégyezer helyi vállalkozás körében végzett kutatásának eredményeit. Eszerint a bécsi vállalkozások több mint 72 százaléka támogatja a vasárnapi nyitva tartást és a kerthelyiségek egész éves üzemelését. Ausztriában is a kisebb vállalkozások megvédése, valamint az egyszerűbb munkakörülmények megteremtése volt a cél, így szombat 18 órától hétfő reggel 6 óráig zárva kell hogy legyenek a boltok. Most azonban úgy tűnik, a kereskedők nyomást gyakorolnának a döntéshozókra, mert Bécsben időről időre fellángol a vasárnapról szóló vita. A kamara szerint körülbelül 800 új munkahelyet és 140 millió euró többletbevételt jelentene, ha a hét utolsó napján is nyitva tarthatnának az üzletek.
Néhány hónappal ezelőtt Szlovákiában is szavaztak a honatyák a helyi kereszténydemokraták által ugyancsak felvetett kérdésről. A javaslat a kereskedelmi egységeknek vasárnap és ünnepnapokon is megtiltotta volna a működést. A pártok azonban nemmel szavaztak a parlamentben, pedig az ötlet nem először merült fel. A kereskedelemben és a turizmusban dolgozók szakszervezete az idén harmadszor vetette fel a témát, de sem a jobb-, sem a baloldali kormányok idején nem sikerült a tervet megvalósítani. Meglátásuk szerint a boltbezárás nem okozna nagy kiesést a foglalkoztatásban és a bevételekben sem. Ellenben jelentősen javítaná a kereskedelemben dolgozó – főként női – alkalmazottak helyzetét, akik az így felszabadult időt a családjukkal tölthetnék. Hazánkhoz hasonlóan Szlovákiában is a kisebb boltok támogatták a javaslatot.
A szlovák ellenzők szerint a boltok nyitva tartásának korlátozása csökkentette volna az államháztartási bevételeket, a vásárlók pedig a szomszédos országok plázáiba „menekültek” volna. Utóbbi jelenség hazánk esetében is felmerülhet, ugyanakkor a forint–euró árfolyam miatt honfitársainknak nem éri meg Szlovákiában vagy Ausztriában bevásárolni.
A szlovák kereskedelmi és turisztikai szövetség lapunk kérdésére elmondta: a vasárnapi vásárlások zöme nem az élelmiszerre irányul, az emberek ilyenkor főként a bevásárlóközpontokat látogatják, ahol cipőt, ruhaneműt vagy elektronikai cikkeket vásárolnak. Ezen a területen eddig nem észleltek jelentősebb magyar érdeklődést.A „bevásárlóturizmusban” elsősorban a határ közvetlen közelében lévő egységek érintettek. Mégpedig azért, mert a határ menti kisebb falvak lakóinak kényelmesebb a szlovák boltban bevásárolni.
