Az Európai Bizottság tisztviselői üdvözölték, hogy erős gazdasági fellendülés mutatkozik, és az utóbbi negyedévek az előző évhez képest mérve a három százalékot jóval meghaladó magyar növekedési adata az Európai Unióban a legkedvezőbbek közé tartozik.
A magas növekedés részben az uniós források gyorsuló lehívásának köszönhető, de ehhez hozzájárultak még a rövid távú élénkítő intézkedések (például a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja), a rezsicsökkentés és a közmunkaprogram is. A gazdaságélénkítő intézkedések hatásának várható mérséklődését tükrözi a bizottság következő évekre vonatkozó 2014 őszi előrejelzése, amely szerint csökkenni fog a növekedés üteme.
A szakemberek egyetértettek a hazai hatóságokkal abban, hogy Magyarország jó úton halad az idei, a GDP 2,9 százalékának megfelelő hiánycél elérése felé. Ugyanakkor az államadósság még nem mutat stabilan csökkenő tendenciát, és ez felveti annak kockázatát, hogy az ország megsértheti a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeit. De örömüket fejezték ki, hogy a kormány 2015-re a korábban tervezettnél alacsonyabb hiánycélt tűzött ki, ugyanakkor komoly aggályok merülnek fel a költségvetési tervezetben foglalt több bevételnövelő intézkedés megalapozottságával kapcsolatban.
A pénzügyi közvetítőrendszer normális működésének helyreállítása alapvető jelentőségű ehhez pedig elengedhetetlen a bankok tőkefelhalmozási lehetőségeinek javítása, és a portfólió tisztítás. A bizottság tisztviselői nyugtázták a devizaalapú jelzáloghitelek elszámolására vonatkozó és azok kivezetését rendező törvénycsomagot, emellett kiemelték a konzultációra épülő döntések és az arányos teherviselés fontosságát a folyamat további szakaszaiban. E tekintetben az olyan intézkedéseket fokozatosan el lehetne törölni, melyek akadályozzák a tartósan nem teljesítő hitelek számának csökkentését, mint például az árverezésekre vonatkozó moratóriumot.
A bizottság munkatársai nyomatékosan kérték az MNB-től, hogy eszközkezelő társaságát teljes mértékben az uniós alapszerződésekkel összhangban alakítsa ki. Hangsúlyozták egy stabil és a jelenleginél kiegyensúlyozottabb társaságiadó-rendszer megteremtését. Sajnálatosnak tartották, hogy az ágazati különadók súlya tovább nőtt a közelmúltban, és sürgették, hogy a szakpolitikai intézkedések legyenek kiszámíthatóbbak és versenyképesség-orientáltabbak, különös tekintettel a piacra lépés akadályainak csökkentésére a szolgáltató ágazatban.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!