Így tervezi az adópolitikát az NGM

Marad a súlypont a fogyasztáson, tovább segítik a családokat.

A helyettes államtitkár kiemelte: a korábban megfogalmazott gazdaság- és adópolitikai célkitűzések megmaradtak, a magyar adórendszer súlypontja továbbra is a fogyasztási, forgalmi típusú, valamint a környezet- és egészségvédelmi célú adókon marad, míg a jövedelmeket terhelő adókat a költségvetési egyensúly megtartása mellett fokozatosan igyekeznek csökkenteni.

„Az idén is megvizsgáltuk, hogy adhatnánk vissza még jobban a gyermeknevelés és a legális munkavállalás társadalmi megbecsülését.” Tavaly több mint 1,1 millió ember csökkentette adóját a gyermekek után igénybe vehető enyhítéssel, háromszázezer szülőnek pedig „egy fillér személyi jövedelemadót sem kellett fizetnie” – emelte ki Pankucsi Zoltán.

Hozzátette: a kormány szeretne még többet hagyni a kétgyermekes családoknál, ezért már törvénybe iktatták, hogy a családi kedvezmény két gyermek esetén 2016-tól fokozatosan nő, és 2019-re a jelenlegi gyermekenkénti havi 10 ezer forintnak megfelelő adókedvezmény helyett gyermekenként 20 ezer forintnak megfelelő adókedvezményt vehetnek majd igénybe.

2015-től bevezetik az első házasok kedvezményét is, amellyel minden pár, ahol legalább az egyik fél első házasságát köti, havi 5000 forint adócsökkenéshez jut két éven keresztül, de legfeljebb addig, míg a gyermek születése miatt nem lesznek jogosultak a magasabb összegű családi kedvezményre – fejtette ki.

Az online pénztárgépekkel kapcsolatban hangsúlyozta: „az eddigi pozitív tapasztalatok tükrében” az online pénztárgépek kötelező használatát 2015-ben ki szeretnék terjeszteni a szolgáltatói szektorra is, az ezzel kapcsolatos előkészítő munka folyik. „Az új pénztárgéprendszer bizonyított, az intézkedés kiterjesztése előtt ezért különösebb akadályok nincsenek. Az érintett körre vonatkozó döntés is hamarosan megszületik, a részletekről minden érintett időben tudomást szerez” – jelezte Pankucsi Zoltán.

Az idei év tapasztalatai alapján az adóbevétel jelentős bővülésére számítanak ebből. Az új pénztárgépek bevezetésének pozitív hatását már most igazolják a bevallási adatok: a teljes kereskedelmi szektor az idei év első háromnegyedében 175 milliárd forinttal, 15 százalékkal teljesített jobban 2013 azonos időszakához képest. 2015-ben pedig az online pénztárgépek hatása a bevételekre az év egészében jelentkezni fog. Ezért „joggal számíthatunk egy jelentősebb növekedésre”, amit tovább emelhet az, ha pénztárgépeket más szektorokra is kiterjesztik – mondta.

A munkahelyvédelmi akció „az utóbbi idők legnagyobb foglalkoztatásösztönző adócsökkentése”, amelynek köszönhetően 2014. október végéig mintegy 103 milliárd forintot takarítottak meg a munkaadók a versenyszférában. Az idei év végéig, két év leforgása alatt összesen legalább 250 milliárd forint maradt a munkáltatóknál, ebből több mint 220 milliárd forint a versenyszféra foglalkoztatóinál – mondta az államtitkár.
Pankucsi Zoltán szerint a magyar gazdaság fejlesztésében „tevékenyen részt vevő” munkaadók terheinek ilyen mértékű csökkentésére még nem volt példa; mára több mint nyolcszázezer munkahelyet óv a versenyszférában az akció. Hozzátette: a jövő évi változtatások leginkább a kisgyermeket nevelők munkaerő-piaci helyzetét javítják tovább, ugyanis a kedvezmény teljes egészében igénybe vehető lesz akkor is, ha a kisgyermekes szülő részmunkaidőben látja el feladatát.

A jövő évet érintő cafeteria-változásokkal kapcsolatban kiemelte, hogy nincs szó nagy szigorításról, mivel az olyan népszerű juttatások, mint például az Erzsébet-utalvány, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás vagy az önkéntes pénztárakba való befizetés, változatlan adóterhelésű marad, csak korlátozott, 200 ezer forintos összeghatárig. A SZÉP-kártya kiemelt helyzetének erősítése érdekében azonban ezenfelül még további 250 ezer forintig e kártya zsebeibe lehet a régi adóterheléssel befizetést teljesíteni, amellyel javítják a rendszer célzottságát és fokozzák a béren kívüli juttatások gazdaságélénkítő hatását.

Pankucsi Zoltán szólt arról is, hogy ha adott a mozgástér, akár már 2016-ban bevezethetik az egykulcsos társasági adót, amelynek mértéke a lehető legközelebb lesz a jelenlegi alsó, 10 százalékos mértékhez.

A kisadózók tételes adójáról (kata) és a kisvállalkozói adóról (kiva) a helyettes államtitkár elmondta: jövőre a gyakorlati tapasztalatok alapján mindkét adónemnél újabb adminisztrációt csökkentő, jogalkalmazást könnyítő módosítások lépnek életbe. A kisadózóknál például törölték a vállalkozás szünetelésére vonatkozó havi bejelentési kötelezettséget, és lazítottak a megszűnéskori szabályokon is. A kisvállalati adót választók körében pedig nagy könnyebbséget jelent majd az, hogy megszüntették az adóelőleg megállapításának, bevallásának és megfizetésének havi kötelezettségét, így jövőre már minden adózó egységesen, negyedévente tesz majd eleget ezeknek az előírásoknak.

A kata egyre népszerűbb a kisvállalkozók körében, december elején már a 97 ezret is meghaladta a katázók száma. A kisvállalati adó megismerésére vélhetően még több idő kell a vállalkozások, illetve inkább a könyvelést végző szakma számára: a kivások száma valamivel 7 ezer felett alakult, míg az evás vállalkozók tábora 44 ezerre tehető – ismertette Pankucsi Zoltán.