Bizonyos feltételekkel és kisebb módosításokkal támogatja a Fidesz-frakció a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló kereszténydemokrata javaslatot – közölte tegnap Rogán Antal. A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője felhívta a figyelmet, hogy terveik szerint a hét utolsó napján egyetlen olyan üzlet sem lehet majd nyitva, ahol nem a tulajdonos vagy annak családtagjai dolgoznak.
Néhány kivételt azonban beépítenének a szabályozásba. Ilyen lesz például az adventi időszak, amikor engedélyezik a boltoknak a vasárnapi nyitva tartást, de ezeken a napokon pluszbért kell kapniuk a munkavállalóknak. Az Index.hu-nak a frakcióvezető elmondta: akár ötven százalékkal magasabb pótlék is járhatna ilyenkor a vasárnapi munkaórákért. A nagyobbik kormánypárt állás-foglalását támogatja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is.
Lapunk információi szerint már a jövő heti kormányülésen végleges döntés születhet a vasárnapi nyitva tartás kérdésében. Közben a kereskedelmi láncok már megkezdték a felkészülést a szabályozás átalakulására, azon belül is elsősorban a többszörösére emelkedő élelmiszerlánc-felügyeleti díjak kigazdálkodására. Lapunk piaci információi szerint a nagyobb cégek ennek jegyében kevesebb áruházi dolgozóval, visszafogott jótékonykodással kezdték az idei karácsony előtti bevásárlási szezont, miközben a beszállítók felé is újabb sarcokat helyeztek kilátásba.
– Olyan minimális létszámmal vágtunk bele az év legforgalmasabb időszakába, hogy arra példa még nem volt az elmúlt években. Már a hipermarket normális működése is veszélybe került. Például a friss áruk osztályán nincs munkás, aki folyamatosan újratöltse a polcokat, és a raktárakban is olyanok pakolnak, akiknek egyébként máshová szól a szerződésük – hívta fel lapunk figyelmét az egyik külföldi tulajdonban lévő áruházlánc dolgozója. Mint mondta, az elmúlt hetekben a bolthálózathoz tartozó több egységben is arra panaszkodtak az alkalmazottak, hogy kisebb pihenésre sincs lehetőségük a 8-10 órás munkaidő során, mert az év végi bevásárlási roham előtt a megszokottnál kevesebb dolgozónak kell ellátnia a sokasodó feladatokat.
– Spórolnak a bérköltségeken is. Elküldték a szakképzett dolgozók egy részét, helyettük alkalmi munkásokat, diákokat dolgoztatnak. Többen nem mehetnek el szabadságra, s akad, ahol a hétvégi pótlékokat, sőt a betegszabadságon lévő kollégák táppénzét sem fizetik ki – közölte informátorunk. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj nemrégiben megszavazott jelentős emelése komoly fejtörést okoz a láncoknak. A jövőre fizetendő, nagyjából 25-30 milliárd forintos pluszterhet a nagyobb bevételt jegyző vállalatoknak kell kigazdálkodniuk, amelyet csak a legvégső esetben ellensúlyoznának áremeléssel az éles piaci versenyben. Az érintettek jelezték, mostanra valamennyi kereskedelmi cég azon dolgozik, hogy eredményességét az új szabályokhoz igazítsa.
– Ennek egyik módja, hogy már most, az egyébként nagy nyereséggel kecsegtető decemberben lefaragják a működéssel kapcsolatos kiadásokat, illetve visszafogottabban akcióznak – mondta kérdésünkre egy neve elhallgatását kérő piaci szakértő. A felügyeleti díj emeléséről szóló döntés után néhány nappal például az egyik legnagyobb forgalmú hipermarketlánc visszamondta a társadalmi felelősségvállalás jegyében korábban tett vállalásait, és kihátrált az ünnepek alkalmából meghirdetett jótékonysági akciókból. Az egyik lánchoz élelmiszert szállító vállalkozó pedig azt mondta, már jelezték az egyik multinacionális cég beszerzési osztályán, hogy jövőre számottevően emelkednek az áruháznak fizetendő, különféle marketing-hozzájárulások költségei.
– A beszállítók félnek, hogy a láncok rájuk hárítják pluszterheiket – mondta a bennfentes. Hozzátette, akad olyan kereskedelmi egység is, ahol sietősen kiszervezték a takarítást egy külsős cégnek, illetve lemondták az év végére meghirdetett céges rendezvényeket.
