A Süddeutsche Zeitung című német lap a hétfői számában azt írta, hogy a berlini vezetés megküldött egy listát az EB-nek, ez 58 beruházási projektet ismertet. Berlin ezeket javasolja megvalósításra a brüsszeli testület novemberben felvázolt tervének keretében, amely szerint a 21 milliárd eurós, közpénzből létrehozandó Európai Stratégiai Befektetési Alap segítségével még tizenötször annyi pénzt, vagyis további 315 milliárd eurót fordítanak a köz- és magánszektor együttműködésével a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést szolgáló fejlesztésekre.
A berlini listán a legnagyobb tételt, mintegy 24 milliárd euró magántőkét a széles sávú internet infrastruktúrájának kiterjesztését célzó projektek jelentik. A hozzáférés főleg a vidéki régiókban korlátozott, például a német–francia határ viszonylag ritkán lakott részein. Az ilyen térségekben éppen a nagy távolságok és az alacsony népsűrűség miatt tisztán piaci alapon nem éri meg beruházni, ezért állami ösztönzőkre is szükség van.
A második legnagyobb tétel, 13,5 milliárd euró szélerőmű-építési és -fejlesztési projektekből áll össze. A javasolt projektek egyebek között arról szólnak, hogy a termelési ingadozás csökkentése céljából kapcsolják össze azokat a rendszereket, amelyek a tengerre telepített szélerőműparkok termelését betáplálják a távvezeték-hálózatba.
Nagyjából 10 milliárd euró értékben szerepelnek a köz- és a magánszféra együttműködésével – az úgynevezett PPP-konstrukcióban – tervezett autópálya-fejlesztési projektek, amelyek 670 kilométernyi autópálya szélesítését, felújítását, illetve új szakaszok építését irányozzák elő.
Egy sor további infrastrukturális projektet is javasol a német kormány, így például a frankfurti repülőtér harmadik termináljának megépítését. A tervek már elkészültek, és a 3 milliárd eurós beruházás finanszírozása is biztosított. A berlini vezetés azt reméli, hogy felgyorsíthatja a bürokráciát, ha a projekt bekerül a brüsszeli bizottság programjába.
A pénzügyminisztérium szóvivője megerősítette a Süddeutsche Zeitung értesüléseit, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az 58 projektet tartalmazó lista megküldése Brüsszelnek nem azt jelenti, hogy az összes projekt bekerül a bizottsági befektetésösztönző programba, és az is előfordulhat, hogy egyes projektek soha nem valósulnak meg.
Jean-Claude Juncker, az EB elnöke november végén ismertette a befektetésösztönző csomag tervét, amely azon a feltételezésen alapul, hogy bizonyos közösségi források célzott felhasználása sokszoros értékű magánbefektetésekre bátorítja majd a piaci szereplőket.
A Juncker-terv szerint ki kell választani a közös célokhoz legjobban illeszkedő fejlesztési, beruházási projekteket, megfelelő finanszírozási programokat kell társítani hozzájuk, és a következő három évben végre kell hajtani valamennyi projektet. A terv fontos eleme, hogy el kell távolítani a túlszabályozásból adódó akadályokat, aminek révén Európa vonzóbbá válhat a befektetők számára. A december 18–19-i EU-csúcs napirendjére kerülő tervezettel Juncker szerint azt az egyértelmű üzenetet kell intézni a világhoz, hogy „Európa visszatért az üzletbe”.
