A mintegy 3,5 ezer milliárd jenes (29 milliárd dolláros) ösztönző programot a kabinet szombaton vitatja meg. A miniszterelnöki posztot szerdától már a harmadik ciklusban betöltő Abe Sindzóra nagy politikai nyomás nehezedik, hogy valamilyen módon lendületbe hozza az áprilisi áfaemelés után recesszióba esett japán gazdaságot.
A pénteken közzétett adatok szerint novemberben csökkentek a lakossági kiadások, hátráltatva a kormánynak az gazdaság fenntartható növekedési pályára helyezésére tett erőfeszítéseit. Novemberben 1,1 százalékkal csökkentek a lakossági jövedelmek az egy évvel korábbihoz képest, a lakossági kiadások pedig 2,5 százalékkal estek vissza. A munkanélküliségi ráta változatlanul 3,5 százalékon állt novemberben.
A japán jegybank 80 ezer milliárd jen értékben vásárol fel minden hónapban főként állampapírokat az infláció fokozása érdekében, de nem sikerült még elérnie a 2 százalékos kitűzött célt.
A lakossági kereslet növekedését az áprilisi áfaemelést megelőző vásárlási rohamon kívül nem igazán segítette elő sem a béreknek az inflációtól elmaradó mértékű alakulása, sem a részvényárfolyamok és a vállalati nyereségek növekedése. A miniszterelnök ösztönző programja az értesülések szerint az alacsony jövedelmű rétegek támogatására, valamint a leszakadó régiók felzárkóztatására összpontosít majd. Az önkormányzatoknak a központi támogatás nagy részét vásárlási utalványok formájában kell majd kiosztaniuk a lakossági fogyasztás növelése céljából. A kormány hitelkeretet különít el azoknak a kis- és középvállalatoknak a támogatására, amelyek megnövekedett működési költségekkel küszködnek, miután a jen gyengülése miatt megemelkedett az energia és más importcikkek beszerzési ára.
Az ösztönző program nagy hangsúlyt helyez a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeinek a javítására is olyan régiókban, ahonnan a nagyvárosokba irányuló elvándorlás miatt csökkenésnek indult a lakosság száma. A tervezet szerint adókedvezményben részesülhetnének például a Tokióból regionális központokba áttelepülő nagyvállalatok.
