Törölhetik az országvédelmi alapot

Rengeteg dologról döntött a testület, nem is kis jelentőségűekről.

Egyenlegromlást okoztak egyebek között az elfogadott adótörvény-módosítások – így az internetadó elvetése miatt a távközlési adónál 12,8 milliárd forintos kiesés, a kafetéria szabályainak változása miatt az egészségügyi hozzájárulásnál 36 milliárd forintos csökkenés –, illetve a kiterjesztés elmaradása és más korrekciók az e-útdíj-bevételnél, ez 20 milliárd forintos mérséklődést hozott. A szociális támogatási rendszer átalakítása 13 milliárd forinttal nagyobb előirányzatot igényel – miközben a helyi önkormányzatoktól 49 milliárd forintot átcsoportosítanak a járási hivatalokhoz a normatív segélyezési feladatokkal együtt. További 10 milliárd forintot meghaladó fejlesztési kiadásokat fogadott be az Országgyűlés, és az adósságkonszolidációban nem részesült önkormányzatok támogatásának kiegészítését 12,5 milliárd forintra növelték.

A pótlólagos kiadások részbeni forrásaként az országvédelmi alap – a KT-nak a törvényjavaslat tervezetére adott véleménye alapján 40 milliárdról 60 milliárd forintra megemelt – előirányzatát megfelezték.

A tanács célszerűnek látná egy egységes kockázatkezelési rendszer kialakítását, azaz a rendkívüli kormányzati intézkedésekre elkülönített 100 milliárd forint tartalék bevonását a kockázatkezelésbe. Ennek alapján a testület indokoltnak tartja a két tartalék egyesítését és szigorú szabály megalkotását a felhasználásra.

Az egységes költségvetési törvényjavaslat sem tartalmazza az állami vagyonnal kapcsolatos bevételeken belül az „egyéb értékesítési és hasznosítási bevételek” – összegszerűen 169 milliárd forint – megalapozását. Kockázatot hordoz, hogy a bevételekhez kapcsolt beruházási alap kiadásai bevételkiesés esetén év közben nem állíthatók meg, a beruházásoknál – a tapasztalatok szerint – ennek nagy a valószínűsége.

Az egységes törvényjavaslatban a stabilitási törvénynek megfelelően az államadósság-mutató a 2014 végére várható 76,3 százalékról 75,4 százalékra csökken. A tanács az adósságráta csökkentését a hiánycélt övező kockázatok ellenére is elérhetőnek tartja, így az államadósság-szabály az alaptörvény vonatkozó bekezdésének megfelelően 2015-ben várhatóan teljesül.

A Budapest Bank bejelentett megvásárlása 2015. évi költségvetésre való hatásának vizsgálata alapján a KT az NGM-mel való egyeztetés alapján azt állapította meg, hogy a tranzakció – a bemutatott konstrukció szerint – előreláthatóan nem fogja növelni a kormányzati szektor hiányát és adósságát.

Az adósságmutató 0,9 százalékpontos javulása azt jelenti, hogy az államadósság-szabály akkor is teljesül, ha a GDP vagy az államháztartási hiány az egységes költségvetési törvényjavaslatban foglaltaknál csekély mértékben kedvezőtlenebbül alakul. Ennek veszélye – a kedvező makrogazdasági és államháztartási folyamatok mellett is – fennáll, mert a növekedési várakozásokat tompíthatja az Európai Unió gazdasági teljesítményének csupán lassú erősödése, a geopolitikai feszültségek hatásának esetleges begyűrűződése, az olajpiac bizonytalansága, az EU Oroszországgal szembeni szankcióinak hatása. Továbbiakban is feszes költségvetési gazdálkodás szükséges tehát a hiánycél biztonságos tartása és az államadósság-szabály érvényesítése érdekében – olvasható a Költségvetési Tanács véleményében.