Nagy a valószínűsége, hogy az államadósság csökkent 2014-ben – közölték lapunk forrásai. Ezt egészen biztosan többek között azért sem lehet még kijelenteni, mert az adósság bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított arányának kell alacsonyabbnak lennie az előző év utolsó napján mértnél, márpedig a 2014-es növekedésről szóló adatok még nem jelentek meg, az első számok a hónap második felében láthatnak majd napvilágot. Az államadósság GDP-hez mért arányának az alaptörvényben foglaltak szerint 2014 végén 77,3 százaléknál kellett alacsonyabbnak lennie.
December elején egyébként még nem volt kérdés, hogy sikerül a kívánt szintre csökkenteni az államadósságot, ám a hónap során a forint akkora gyengülést szenvedett el, hogy az jelentősen megemelhette a tartozás devizarészének forintban kifejezett értékét, így ismét bizonytalanná váltak a szakértők a cél teljesíthetőségének tekintetében. Egy euró december elején még 306 forintba került, az utolsó napján viszont 316 körül mozgott, vagyis a forint körülbelül három százalékkal ért kevesebbet. Mivel az államadósságnak körülbelül a harmada van külföldi devizában, háromszázalékos forintgyengülés egy százalékkal emelheti meg a teljes tartozást. Forrásaink szerint ugyanakkor optimizmusra adhat okot, hogy a bruttó hazai termék a hírek szerint kedvezőbben alakulhat majd a 3,2 százalékos várakozásoknál, így a gyenge forint kedvezőtlen hatását kiegyenlítheti vagy csökkentheti a magasabb GDP.
A prognózisokat meghaladó gazdaságbővülés az államadósság mellett a költségvetési hiányra is kedvező hatással volt. Ezt erősítette meg Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke az m1 Ma reggel című műsorában. A nemzetgazdasági tárca szerdán publikált számai szerint a költségvetési hiány tavaly 825,7 milliárd forint volt, ez 325,8 milliárd forinttal alacsonyabb az előirányzatnál. Kovács Árpád kiemelte: a kedvező adat elérését a sokat vitatott online pénztárgépek bekötése, az autóipar kiváló teljesítménye és a mezőgazdaság rekordtermése segítette, mindezek a bevételi oldalról hozták a szükséges számokat. Hozzátette: az állam sem költekezett túl. Kovács Árpád szerint 2015-ben a kiadások kordában tartására lesz szükség, mivel az óvatos, konzervatív becslés szerint idén a 2014-esnél egy százalékponttal kisebb GDP-növekedés várható.
Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház makroelemzője a távirati irodának arról beszélt, hogy a több mint 110 milliárd forintos decemberi deficittel együtt is jól zárta 2014-et a magyar államháztartás. A szakértő szerint a GDP-hez mért hiány biztosan jóval alacsonyabb lett a 2,9 százalékos célnál, mivel az év egészét tekintve a módosított 1151,5 milliárd forintos előirányzat helyett mindössze 825,7 milliárd forintot tett ki a kumulált hiány. Hozzátette, 2013-ban 932,8 milliárd forint volt a deficit, ehhez képest is több mint százmilliárd forintos javulás látható múlt év végén. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint 2,4 százalék lehet a tavalyi hiány, és látszik, hogy a kormány nem költekezett túl.
