Krisán László elmondta, hogy a kamattámogatás mértéke hitelkonstrukciónként eltérő, összességében 1 és 5 százalék között mozog. Ezzel jelenleg a beruházási és az önerőhitel éves nettó kamata 1,6 százalék, az uniós támogatást megelőlegező hitelé 1,1 százalék, a folyószámlahitelé pedig a piacon lévő hasonló konstrukciók közül az egyik legalacsonyabb, 5,1 százalék éves nettó kamat mellett maximum 25 millió forint hitel vehető fel.
A vezérigazgató tájékoztatása szerint a Földművelésügyi Minisztérium is meghosszabbította az Agrár Széchenyi Kártya programot 2015-re, az agrártárca 4 százalék kamattámogatást és garanciát ad a termékhez, ezzel jelenleg az éves nettó kamat 2,1 százalék.
Krisán László kiemelte, hogy a vállalkozások továbbra is likviditási gonddal küzdenek. Ezt jelzi a KAVOSZ november végén, több mint 1000 vállalkozás megkérdezésével készült felmérése is, amely szerint a vállalkozások 80 százaléka tervez a közeljövőben valamilyen fejlesztést, több mint 84 százalékuk a fejlesztéshez uniós forrást akar igénybe venni.
Hasonlóan a korábbi felmérésekhez, a vállalkozások 28 százaléka gépet, berendezést kíván vásárolni, további 19 százalékuk informatikai beruházásban gondolkodik, 15 százalékuk székhely-, illetve telephely-korszerűsítést tervez, 17 százalékuk ingatlanvásárlást vagy -építést szeretne megvalósítani.
A cégek 24 százaléka 5 millió forint alatti hitel felvételében gondolkodik, további 40 százaléka 5 és 20 millió forint közötti összeget igényelne, 17 százalékuk 20 millió és 50 millió forint közötti kölcsönt lát szükségesnek.
A vállalkozások 81 százaléka tehát legfeljebb 50 millió forint hitel felvételét tervezi, amit a Széchenyi Kártya Program hitelkonstrukciói lefednek, hiszen az átlagos hitelfelvétel 10 millió forint – mutatott rá Krisán László.
A KAVOSZ vezérigazgatója hangsúlyozta: a felmérés arra is rávilágított, hogy a korábbi 47 százalékos aránnyal szemben most már a vállalkozások 84 százaléka uniós támogatást is igénybe akar venni a fejlesztéséhez. Ugyanakkor az önerő biztosítása 40 százalékuknál gondot jelentene, 37 százalék pedig az uniós támogatás előfinanszírozására tartana igényt.
Krisán László szerint ezen problémák áthidalására a Széchenyi Kártya Program önerő-kiegészítő, illetve a támogatást megelőlegező hitele jó megoldás, ezért továbbra is szorgalmazzák, hogy a uniós támogatásban részesülő vállalkozások automatikusan igénybe vehessék ezeket a lehetőségeket.
A Kavosz Zrt. adatai szerint a 2002-ben indult Széchenyi Kártya Programban eddig összesen több mint 281 ezer igénylést regisztráltak, 211 ezer hitelügyletre szerződtek, a kkv-nak kihelyezett hitelek állománya év végére meghaladta az 1400 milliárd forintot.
