Ha a németeken múlik, fizetnek a görögök

A görög adósság elengedése ellen foglaltak állást német politikusok hétvégi sajtónyilatkozataikban.

Angela Merkel a reformok folytatására szólította fel Görögországot. „Európa továbbra is szolidáris marad Görögországgal és a többi, nehéz helyzetbe jutott országgal, ha azok is kitartanak reform- és megtakarítási törekvéseik mellett” – nyilatkozta a Hamburger Abendblatt hétvégi számának a német kancellár, határozottan elutasítva egyúttal az adósságelengedés lehetőségét.

„Már volt egy önkéntes adósságelengedés a magánbefektetők részéről, Görögország ennek köszönhetően többmilliárdos adósságtól szabadult meg. Egy újabb adósságcsökkentésre nem látok lehetőséget” – szögezte le Angela Merkel a német kormány álláspontját, amit Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter is megerősített a német Die Welt szombati számában megjelent interjúban: „Egy felelős görög politikus helyében én nem kezdeményeznék vitát az adósság elengedéséről” – fogalmazott. „Aki tisztában van a görög adósság szerkezetével, az azt is tudja, hogy finanszírozása 2020-ig nem jelenthet gondot” – tette hozzá.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint a biztató görögországi gazdasági fejlemények tükrében az ország szuverén adóssága 2020-ra a GDP 112 százalékára csökken, „ami lényegesen alacsonyabb Olaszország jelenlegi eladósodottságánál” – mutatott rá Wolfgang Schäuble. „Nem látom az okát, miért kellene az adósság elengedésével foglalkozni” – tette hozzá.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a hamburgi Der Spiegel lapnak kifejtette, nem lát arra utaló jeleket, hogy a görög adósság csökkentése többségi támogatást tudna kapni. Hozzátette, a maga részéről azt tartaná helyes megoldásnak, ha a törlesztési futamidő meghosszabbítására tennének ellenjavaslatot a görögöknek.

Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter pénteken jelentette be, hogy Görögország kész lemondani a nemzetközi segélycsomag februárban esedékes több mint hétmilliárd eurós következő részletéről, nem kíván viszont együttműködni a továbbiakban a hitelezők, a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Unió képviselőivel, a trojkával.

Görögország 2010 óta két mentőcsomag keretében 240 milliárd eurós támogatásban részesült az EU, az IMF és az EKB forrásaiból. A pénzügyi támogatás fejében megszorításokat kellett bevezetnie és átfogó szerkezetátalakítási programot végrehajtania. A támogatási feltételek teljesítését a hitelezők küldöttsége, a trojka rendszeres látogatások során ellenőrizte, értékelte, majd annak eredménye alapján engedélyezte a következő részlet kifizetését.