Már vannak eredményei a sertésstratégiának

Emelkedett az állatlétszám és fehéredett a szektor.

Menczel Lászlóné felidézte: Magyarországon az elmúlt évtizedben egyensúlytalanság alakult ki a mezőgazdaságban az állattenyésztés és a növénytermesztés között. Az állattenyésztés aránya a korábbi 50-ről 30 százalékra csökkent. A visszaesés a sertéságazatban is érzékelhető volt, az állomány 10 év alatt 5 millióról 3 millió alá csökkent.

Emiatt a magyar sertéságazat korábbi nettó exportőri helyzete megfordult, és jelentős import áramlott az országba élő állat és hús formájában is. A behozatal évente átlagosan 2,0-2,5 millió élő állattal volt egyenértékű, ezért lépéseket kellett tenni a magyarországi sertésállomány növelésére – hangsúlyozta.

Ezt ismerte fel a kormány 2012-ben, amikor meghirdette a sertésstratégiát, ami a belföldi sertésállomány csökkenésének megállításán túl a sertéslétszám megkétszerezését – 6 millióra emelését – célozza belátható időn belül. A sertésstratégia megvalósításának első látványos lépése volt, hogy 2014. január 1-jén az élő és félsertés általános forgalmi adóját (áfa) – a termékpálya elején – 27-ről 5 százalékra csökkentették.

Menczel Lászlóné kiemelte: a magas áfatartalom nemcsak jelentős versenyhátrányt okozott az ágazatban tevékenykedőknek, hanem melegágya volt a feketegazdaságnak is. A feketegazdaság és a feketekereskedelem mértéke a szakemberek becslése szerint a  sertéságazatban a legmagasabb az országban, amely mértékadó vélemények szerint elérhette akár a 45-50 százalékot is.

Az ágazat növekedési lehetőségét a kormányzati intézkedések, illetve továbbra is a nemzeti támogatások segítik – jelezte a VHT titkára. Az Európai Bizottság 2018. december 31-éig hagyta jóvá a sertésjóléti támogatást Magyarország számára. Ez 2014-ben és a további években is 8,5 milliárd forintos forrást jelent az ágazat számára. Az állatbetegségek megelőzésére 2014-ben további 6 milliárd forintos támogatást vehettek igénybe az ágazat szereplői, valamint 2 milliárd forint támogatási keret jutott az elhullott állatok megsemmisítésére. Ez utóbbi két támogatási jogcím ugyancsak rendelkezésre áll a következő években is, de összegüket évről évre a költségvetés teherbíró-képességének mértékében határozzák meg. 2015-től kaphatnak külön állatjóléti támogatást az ágazati szereplők az anyakocatartás támogatására is, mintegy 8,5 milliárd forintot.

A VHT titkára rámutatott: az állatállomány növelését célzó intézkedések csak akkor reálisak, ha biztos piaci háttér áll mögötte. A magyar húsipar a legnagyobb piacvesztést belföldön szenvedte el. Ezért ennek visszaszerzése a legfontosabb feladat a magyar húsipar számára, ami az olcsó importkínálattal szembeni eredményes versenyhelyzet megteremtését jelenti. A magyar húsipar helyzetét 2014 közepétől az orosz embargós intézkedések is rontják. A sertésszektor az EU egészében ugyanis az embargót követően nem részesült semmilyen támogatásban, míg más ágazatok esetében több támogató lépés is történt.

Magyarországon az ágazati szereplők versenyképességét nemcsak meg kell tartani, hanem érzékelhetően növelni is kell – jelentette ki Menczel Lászlóné. Ennek egyik legfontosabb eszköze lenne szerinte az 5 százalékos áfa kiterjesztése az egész termékpályára a fogyasztókig. Ezzel nemcsak az import növelésének lehetne gátat szabni, hanem megkezdődhetne az ágazati tevékenység további fehérítése, a legális piaci szereplők segítése.

A sertésstratégia nemcsak az állomány mennyiségi növelését foglalja magába, hanem azt összeköti a minőségi elvárások kiterjesztésével, fokozásával is. Ennek szellemében a szaktárca 2013 őszén döntött a Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy és terméktanúsítási rendszer létrehozásáról. Ennek kidolgozásával, bevezetésével és működtetésével a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a VHT-t bízta meg.

A védjegy bevezetése azt szolgálja, hogy a tisztességes piaci verseny fenntartása mellett a kiváló minőségű sertéshús, illetve az abból készült termékek előállítóinak pozitív megkülönböztetésével hívja fel a bel- és külföldi fogyasztók figyelmét a magyar specialitásokra, növelve a magyar sertéshús fogyasztását. Jelenleg már közel 40 állattartó telep, 15 vágó- és feldolgozóüzem, valamint 20 kereskedelmi egység szerezte meg a KMS védjegy használati jogát – mondta a VHT titkára.