„Egy rossz diplománál, amellyel nem lehet elhelyezkedni, többet ér egy jó szakmunkás-bizonyítvány” – mondta a miniszter. Magyarországnak a következő években most alapvetően erre van szüksége, jó szakemberekre a termelésben – tette hozzá.
A kormány arra törekszik, hogy középtávon a jelenlegi 8 ezerről 20 ezerre emelkedjen a szakképzésben részt vevő gazdálkodó szervezetek száma, és 50 ezer helyett 70 ezer diákot oktathassanak a gyakorlati képzési helyeken – mondta Varga Mihály.
A miniszter hangsúlyozta, a kiemelkedően jó német-magyar üzleti kapcsolat alapja az a bizalom, amely megvan a két ország között. Varga Mihály idézett a német-magyar ipari kamara által készített konjunktúrafelmérésből, amelyből kiderül: a német cégek döntő többsége újra Magyarországon fektetne be, ha most kellene erről döntenie. A Magyarországon működő német vállalatok szerint kedvezőek a magyar gazdaság növekedési kilátásai, megfelelő a munkaerő-potenciál, és adott az a kutatási-fejlesztési feltételrendszer, amelyre a vállalatoknak szükségük van.
A gazdaságpolitikát érintő bírálatokról elmondta: amennyiben azok helytállóak lettek volna, a magyar gazdaság nem érte volna el azokat az eredményeket az elmúlt években, amelyeket elért. Hozzátette, a hivatali ügyintézés is javult, de ezen a téren van még tennivaló.
A január 1-jén elindított – a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) által is bírált – Ekáer-rendszerről a miniszter azt mondta: meghallgatták azt a kérést, amely szerint a vállalkozásoknak több időt kell adni a felkészülésre, a kormány ezért hosszabbította meg a felkészülési időszakot. Varga Mihály az online pénztárgépek bevezetéséhez hasonlította az új rendszert, mondván mindkettőnek az adóbevételek növelése volt a célja, és az online kasszákkal teljesült is ez a cél.
A miniszter elmondta a német-magyar iparkamarával közösen az NGM létrehozott egy munkabizottságot, amely havonta ülésezik és így ez a Magyarországon működő cégek és a kormány közötti folyamatos párbeszéd egyik fóruma.
