A tanácsadó cég emlékeztet arra, hogy Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke egy hétvégi lapinterjúban úgy fogalmazott: az uniós tagállamok támogatni fogják a görög kormány erőfeszítéseit az adóelkerülők elleni küzdelemben. Hasonlóan vélekedett nemrég a német gazdasági miniszter, Sigmar Gabriel, aki szerint az EU-ban élő adóelkerülők más tagállamban lévő számláinak és vagyonának zárolása lehet erre a megoldás.
Az uniós szabályok lehetővé teszik, hogy a tagállami adóhatóságok egy konkrét adóügyi probléma – például adóhátralék – esetén információt kérjenek adott személy vagy vállalkozás más országban lévő vagyonáról az ottani adóhatóságtól. Továbbá egy egységes, egyszerűsített eljárás keretében arra is van mód, hogy az adóhatóság felkérje más tagállam hatóságát az ott lévő vagyonra irányuló végrehajtásra. A szabályozás már 2012 óta hatályos, de az adókikerülés és az adóelkerülés elleni küzdelem miatt most még nagyobb a politikai nyomás, hogy a szabályokat gyakrabban alkalmazzák az adóhatóságok – mutat rá a Ryan.
A szabályozás megteremti ugyan az együttműködés kereteit, a vagyonnal szembeni végrehajtás nagyban függ az egyes tagállamok hazai eljárási szabályaitól: van, ahol például nincs lehetőség a bankszámlák zárolására – jegyzi meg az adótanácsadó közleménye. Idézi Békés Balázst, a Ryan régiós vezetőjét, aki szerint az elmúlt hetek politikai nyilatkozatai felhívásként is értelmezhetők, hogy valamennyi tagállam a szabályok gyakorlati érvényesítésével is segítse Görögországot az adóelkerülők és ezzel együtt a hatalmasra duzzadt államadósság elleni küzdelemben. Az adóhatóságok közötti együttműködést a magyar adóhatóság is alkalmazza – jegyezte meg.
Az biztosnak látszik, hogy az ilyen együttműködések száma a közeljövőben ugrásszerűen nő. Az egyre több területre kiterjedő automatikus adóügyi információcserének köszönhetően ugyanis a tagállami adóhatóságok külön kérés nélkül is tudomást szerezhetnek adózóik külföldi vagyonáról.
Görögország hivatalos kérelmet adott be az Eurócsoportnak csütörtökön, amelyben az országnak nyújtott, február 28-án lejáró nemzetközi hitelmegállapodás hat hónapos meghosszabbítását kérik. Fontos kérdés azonban, hogy milyen feltételekkel kérte Athén az adósságprogram meghosszabbítását. Görögország változtatni szeretne a hitelprogram általa szigorúnak tartott előírásain, de az elmúlt napok információi alapján az Eurócsoport tagjai nem akarnak lényeges módosításokat.
Berlin a görög levélre adott reagálásként bejelentette, hogy elutasítja a hosszabbítást. A német álláspont szerint a levélben nincs lényegi megoldási javaslat, csak egy áthidaló finanszírozásról szól, a hitelprogramhoz kapcsolódó követelmények teljesítése nélkül.
