Rendben az államháztartás, drasztikusan csökken a hiány

Az államháztartás központi alrendszerének tavalyi januári, 75,4 milliárd forintos hiányánál a 2015-ös januári adat több mint 22 milliárddal jobb.

Az államháztartás részletes adatai megegyeznek a február elején közölt előzetes számokkal, az államháztartás központi alrendszerének januári hiánya 53,8 milliárd forint lett – közölte az NGM.

A kormány várakozásainak megfelelően alakult a januári központi költségvetési egyenleg. A januári hiány az éves előirányzat 6,1 százaléka. A központi költségvetés 104,4 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 35,3 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 15,3 milliárd forintos szufficittel zártak.

2014 januárjában az államháztartás központi alrendszerének hiánya a mostaninál magasabb, 75,4 milliárd forint volt – emlékeztetett a minisztérium.

A tavalyi és az idei januári egyenlegek eltérő alakulásában egyrészt az idei magasabb adóbevételek (általános forgalmi adó, jövedéki adó, pénzügyi tranzakciós illeték, személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó, illetékbefizetések), másrészt a kedvezőbb kamategyenleg játszott szerepet.

Az NGM felhívja a figyelmet arra, hogy 2015-ben is a kiadások és bevételek teljesülésének időben eltérő eloszlása miatt nem időarányos a hiány lefutása: az év első felében a kiadások meghaladják a bevételeket.

2015 első hónapjában a központi költségvetés bevétele 63,8 milliárd forinttal lett több a tavalyi januárihoz képest, elsősorban a nagyobb összegű adóbevételeknek, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételeinek kedvező alakulása miatt.

A központi költségvetés januári kiadásai 1,6 milliárd forinttal haladták meg a tavaly januárit, ezt főként a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásainak növekedése okozta.

A kamatkiadások idén januárban 48,9 milliárd forintot tettek ki, ami 23,8 milliárd forinttal kevesebb a tavaly januárinál. A kamatbevételek 26,5 milliárd forintos szintet értek el, 15,2 milliárd forinttal többet az előző évinél. A nettó kamatkiadás 22,4 milliárd forint volt, így összesen 39 milliárd forinttal lett kevesebb az előző év azonos időszakához képest.

A társadalombiztosítási alapok januári 35,3 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 19,8 milliárd forintot meghaladó, valamint az Egészségbiztosítási Alap 15,5 milliárd forintos többletéből adódik. Az elkülönített állami pénzalapok januári 15,3 milliárd forintos többlete az előző év azonos hónapjához képest alacsonyabb lett.

A központi büdzsé bevételeit tekintve a társasági adóból a központi költségvetésbe az év első hónapjában 30,7 milliárd forint érkezett, ami az előző év azonos időszaka értékétől 1,1 milliárd forinttal maradt el. A befizetések 1,7 százalékkal csökkentek, míg a kiutalások 24,9 százalékkal magasabbak voltak az előző évinél.

A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az év első hónapjában 163,3 milliárd forint volt, amely a 165,1 milliárd forintos bruttó befizetés és az 1,8 milliárd forintos kiutalás egyenlegeként képződött. Ez a bevétel 7,3 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél.

Az idei év első hónapjában az általános forgalmi adóból 211,0 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 200 millió forinttal haladta meg. A befizetések 7,2 százalékkal, míg a kiutalások 13 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél.

A jövedéki adóból származó bevétel az év első hónapjában 78,6 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi bevételnél 13,8 milliárd forinttal nagyobb volt. Az üzemanyagok esetében 42,6 milliárd forint jövedékiadó-bevétel keletkezett, amely 5,2 milliárd forinttal magasabb a bázisidőszakinál. A dohánygyártmányok jövedéki adója 24,9 milliárd forint volt, 4,8 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakának bevételét.

A pénzügyi tranzakciós illetékből a költségvetésnek az idei év első hónapjában 30,6 milliárd forint bevétele keletkezett, ez az előző év azonos időszakának bevételénél 0,9 milliárd forinttal volt nagyobb.