Tervei szerint a letelepedési államkötvényből és a Prémium euró magyar államkötvényekből finanszírozza majd az adósságkezelő a különbözetet. Barcza György azt is elmondta: idén a tervek szerint nem bocsátanak ki devizakötvényt külföldön, ezáltal az ország külföldi kézben lévő adóssága is mérséklődhet. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy vizsgálják, milyen új piacokra léphetnének be, ám az efféle próbálkozásoktól eleinte nem lehet nagy eredményt várni, hiszen fel kell építeni a papírok kibocsátását.
A hazai finanszírozás mellett szól az is, hogy lakosság megtakarítási képessége javulóban van, így arra is lehet számítani, hogy a háztartások nagyobb mértékben veszik ki a részüket az állam finanszírozásából. Két év alatt több mint ezermilliárd forinttal nőtt a lakosság kezében lévő állampapír-állomány. Az utóbbi időben a bankok is egyre aktívabbak lettek az állampapír-forgalmazás terén – jegyezte meg az ÁKK új vezére. Az értékesítést lassítja viszont, hogy a lakosság még nem szokott hozzá, hogy a kamatok alacsonyabbak lettek, hiába 2-3 százalék körüliek a reálhozamok az alacsony infláció miatt.
Barcza György arra is kitért, hogy a magyar papírok kamata jelentősen csökkent az utóbbi évben. Ma már csupán két százalékpontnyi különbség van az ötéves futamidejű német és magyar papírok hozama között, miközben 2012 elején még közel nyolc százalékponttal volt magasabb a magyar hozam a németnél. Ez a vezérigazgató szerint arra utal, hogy a piac jóval kedvezőbben árazza a magyar adósságot, mint a hitelminősítők. Mivel az adósságbesorolással foglalkozó cégek rendszerint a piac mögött kullognak, valószínű, hogy hamarosan felminősítik Magyarországot.
Barcza szerint a válság kitörésekor hazánk egyik legnagyobb problémája az volt, hogy a teljes külső adósság a bruttó hazai termék 140 százalékát tette ki. Ennél rosszabb arányt csak Izland mondhatott magáénak. Azóta azonban változott a helyzet. A bruttó devizaadósság a 2010. végi 90 milliárd euróról 60 milliárd körüli értékre csökkent.
