A NAV, a feladatköréből adódóan, évről évre a számvevő széki ellenőrzések látókörébe kerül, és az ÁSZ az elmúlt években az ellenőrzései során tapasztalt kockázatokat összegezve döntött a NAV több tevékenységi területére vonatkozó ellenőrzésének megindításáról – áll a közleményben.
A szabályszerűségi ellenőrzés a hátralékkezelési és végrehajtási, valamint a kiemelt adózói körben gyakorolt tevékenységre, a 2009. január 1-jétől a 2013. december 31-éig tartó időszakra szólt. Az Eurofisc – az áfacsalások megelőzésére létrehozott – rendszer ellenőrzése pedig a 2011. február 8-tól a 2014. április 30-áig terjedő időszakra terjedt ki.
Az ellenőrzés hiányosságokat tárt fel a belső szabályozottság területén, az irányítási eszközök aktualizálásánál, továbbá a kockázatkezelési rendszer és az ellenőrzési nyomvonalak kialakításával kapcsolatban is.
Az ÁSZ megállapította, hogy nem történt meg az adó- és vámszakmai területeken külön-külön alkalmazott folyószámlarendszerek egységesítése. Az egységes, NAV-szintű eljárási szabályok hiánya megmutatkozott a hátralékkezelési és a végrehajtási eljárási feladatok ellátása során is.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint nem tárt fel durva hibákat az adóhatóságnál lefolytatott számvevőszéki vizsgálat, ugyanakkor a tárca elvárja, hogy a számvevőszék javaslatait és ajánlásait a NAV minél előbb megválaszolja és intézkedjen a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében.
A minisztérium közleménye szerint a tárca célja, hogy a majd 23 ezer fővel dolgozó, az államkassza bevételének jelentős részéért felelős adóhivatalban javuljon az adóbeszedés hatékonysága, és folytatódjon az olyan eljárások kialakítása, melyek a vállalkozások és magánszemélyek számára egyre egyszerűbbek, ugyanakkor az elvárt bevételek maximális beszedését biztosítják.
Az ellenőrzött időszakban a hátralékbeszedés romlott, mivel – a jelentős mértékben, évről évre végrehajtott törlések ellenére – emelkedett a hátralékállomány nagysága, ezen belül pedig nőtt a beszedés szempontjából kedvezőtlenebb helyzetű és nem működő cégek hátralékénak aránya.
Az adó és a vám nyilvántartott hátraléka 2009. és 2013. között 8,8 százalékkal, 2078,5 milliárdról 2260,9 milliárd forintra nőtt. Az összeg 97,1 százaléka adóhátralék volt.
A közlemény megjegyzi, hogy a hátralékállomány emelkedésének ütemét mérsékelte, hogy az ellenőrzött időszakban közel 3800 milliárd forint hátralékot töröltek elévülés, behajthatatlanság, tartozásmérséklés miatt, illetve a felszámolási eljárásokhoz kapcsolódóan. Ezek mellett az adóhatóság 2009. és 2013. között évente 232,8–204 milliárd forint olyan működői adózói hátralékállományt mutatott ki, amelynek hátralékkezelése érdekében nem tett intézkedéseket.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint jogszerűek voltak az V. kerület önkormányzatának vagyonértékesítésekről hozott döntései 2009 és 2013 között. Az ÁSZ három kerület vagyongazdálkodásának értékelésével idén zárta le a fővárosi kerületek ellenőrzését.
Az ÁSZ szerdai az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az ellenőrzések során a számvevőszék mind a huszonhárom fővárosi kerület vagyongazdálkodását értékelte: 2013-ban hét, 2014-ben tizenhárom, idén további három kerület ellenőrzését zárta le. Az V., VIII. és XIV. kerület önkormányzatánál az ellenőrzés a 2009-2013 közötti időszakot érintette.
Belváros-Lipótváros önkormányzatának ellenőrzésével kapcsolatban a tájékoztatás szerint az önkormányzat mérleg szerinti vagyona a 2009-es 72,632 milliárd forintról 2013 végére 1,2 százalékkal, 73,536 milliárd forintra növekedett.
A számvevőszék a többi közt azt állapította meg, hogy az önkormányzatnál „a vagyongazdálkodási tevékenység szabályszerűsége a vagyonnyilvántartás hiányosságai ellenére megfelelt a szabályozási követelményeknek”.
Hozzátették: jogszerűek voltak a vagyonértékesítésekről és egyéb hasznosításokról hozott döntések 2009 és 2013 között. „A döntéseket dokumentumokkal, előterjesztésekkel, beruházási célokmányokkal támasztották alá, azokat a képviselő-testület és arra felhatalmazott szervei szabályszerűen hozták meg.\"
A zuglói önkormányzatról szóló jelentésében az ÁSZ azt írta: a mérleg szerinti vagyon a 2009. évi 89,867 milliárd forintos nyitó értékről 2013 végére 89,741 milliárd forintra változott, lényegében azonos szinten maradt.
Megállapították a többi között, hogy a polgármesteri hivatal 2009 és 2013 között rendelkezett a jogszabálynak megfelelő számviteli politikával. Az önkormányzat megalapozottan döntött a beruházásokról és a felújításokról, azonban nem tették közzé teljes körűen a szerződések adatait. Az ingatlanok hasznosításakor 2009-ben és 2010-ben négy ingatlanértékesítésnél nem tartották be a vagyongazdálkodási rendeletben foglaltakat.
A józsefvárosi önkormányzat értékelésekor megállapították: az önkormányzat mérleg szerinti vagyona a 2009-es 132,598 milliárd forintról 2013 végére 3,5 százalékkal, 128,021 milliárd forintra csökkent.
A többi között azt közölték, hogy a polgármesteri hivatal 2009 és 2013 között rendelkezett a jogszabálynak és a helyi sajátosságoknak megfelelő számviteli politikával és annak részeként pénzügyi-számviteli szabályzatokkal – írták.
Az ÁSZ tájékoztatása szerint az ellenőrzött időszakban az önkormányzat megalapozottan döntött a beruházásokról és a felújításokról, biztosította azok finanszírozhatóságát és fenntarthatóságát. A vagyontárgyak hasznosításánál betartották az önkormányzati rendeleteket és a versenyeztetési szabályzatot.
Az ellenőrzés megállapításai alapján az ÁSZ javaslatokat küldött a kerületi önkormányzatok jegyzőinek, akiknek intézkedési tervet kell készíteniük. Az abban foglaltak végrehajtását az ÁSZ utóellenőrzés keretében értékelheti.
