Orbán Viktor a kérdésre azt válaszolta: nemhogy nem tartja furcsának, ő rendelte el, mert amikor a Buda-Cash bedőlt, azt az értékelést kapták, hogy dominóhatás érvényesülhet, ráadásul sok önkormányzatnak és még a honvédségnél dolgozók egyik önkéntes biztosítópénztárának is bent ragadt a pénze.
A kormány ülésén hozott rendelkezés úgy szólt – mondta a miniszterelnök –, hogy minden minisztériumnak át kell néznie, van-e pénzügyi kapcsolata brókercégekkel, „állomásoztat-e” náluk közpénzt, és ha igen, azonnal vonja ki onnan, mert ilyen, „dominóhatással fenyegetett” időszakban „egyetlen forintnyi közpénzt sem szabad tartani” brókercégeknél.
A napokban több portál is cikkezett arról, hogy a KKM alá tartozó több állami vállalat is a Quaestornál tartotta a pénzét, illetve hogy a KKM épp a bukás előtt vette ki a pénzét onnan. Az ügyben több ellenzéki párt is vizsgálatot követelt. A Külgazdasági és Külügyminisztérium válaszul több közleményben is kijelentette: a tárca és háttérintézményei a Quaestor anyagi helyzetével kapcsolatban semmilyen törvénytelen információnak nem voltak birtokában, semmilyen információt nem titkoltak el. Akkor még azt írták: a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezetői azt látták, hogy a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír csődje után az ügyfelek bizalma megingott a brókercégekkel kapcsolatban, a Quaestor ügyfeleinek jelentős része kivette a pénzét a cégtől. A kereskedőház vezetői, látva ezt a folyamatot, úgy döntöttek, hogy az a biztos megoldás, ha ők is kiveszik a tőkét a Quaestortól.
Matolcsy György, az MNB elnöke ugyanakkor kedd este kiemelte, hogy a brókercégek ügyei nem jelentenek rendszerszintű kockázatot a magyar pénzügyi rendszerre nézve. Elmondta: a befektetési szolgáltatók által kezelt összes vagyon mintegy 6000 milliárd forintra tehető, ehhez az összeghez képest igen csekély a Buda-Cash és a Quaestor esetében kezelt befektetői vagyon.
Orbán Viktor bejelentésére reagálva a PM, a Jobbik, az Együtt és a DK is bejelentette, hogy feljelentést tesz.
Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke szerint elfogadhatatlanok Orbán Viktor kijelentései, ezért pártja feljelentést tesz bennfentes információval való visszaélés miatt. Hozzátette: amikor az ország folyamatosan szegényedik el, a kormány csak a saját pénzét próbálja menteni, az emberekkel nem foglalkozik. Szabó Tímea bejelentette, hogy ki fogják kérni annak a kormányülésnek a hangfelvételét, amelyen a kormányfő szavai szerint meghozták a döntést. A felvétel alapján további jogi lépéseket tehetnek majd.
A Jobbik álláspontja szerint alapos a gyanú, hogy bennfentes kereskedelem következménye, hogy egyesek köz- és magánpénzeket vettek ki a brókercég bedőlése előtt, ezért feljelentést tesznek. Volner János, a párt frakcióvezető-helyettese azt mondta, hogy hétfőre összehívja a parlament vállalkozásfejlesztési bizottságát, ahol az MNB vezetőitől és Szijjártó Pétertől vár válaszokat. Közölte azt is: követelik, hogy megismerhető legyen, kik azok a magánszemélyek és vállalkozások, amelyek a bedőlés előtt vették ki pénzüket a brókercégből.
A Demokratikus Koalíció szerint Orbán Viktor sem úszhatja meg a felelősségre vonást a Quaestor -ügyben. Gréczy Zsolt szóvivő bejelentette: feljelentést tesznek a kormányfő ellen, és szeretnék, ha a saját vagyonával felelne. „Orbán Viktorra rádőlt a fideszes brókerbotrány”, mert kiderült, hogy a miniszterelnöknek személyes felelőssége van abban, hogy hogyan alakult a Quaestor története – mondta az ellenzéki politikus.
Az MSZP véleménye szerint a miniszterelnök elárulta és cserbenhagyta a magyar embereket, ezért távoznia kell tisztségéből. Lukács Zoltán, a párt alelnöke ezt azzal indokolta, hogy szerinte Orbán Viktor Sopronban beismerő vallomást tett. Értékelése szerint a kormányfő gyakorlatilag azt mondta, tudott arról, hogy emberek tízezrei fognak csődbe menni, és ahelyett, hogy megvédte volna őket, egy szót sem szólt.
A Magyar Liberális Párt közleményben tudatta: Fodor Gábor pártelnök írásbeli kérdéssel fordul a miniszterelnökhöz. Ebben arra vár választ: Orbán Viktor milyen módon és formában és pontosan kikhez címezve fogalmazta meg kérését. A Liberálisok országgyűlési képviselője arra is kéri a választ, hogy mindez pontosan mikor történt?
Az LMP szerint is felmerül a bennfentes kereskedés gyanúja az ügyben. Heltai László, a párt gazdaságpolitikai szakszóvivője azt mondta: ha a tárcák kapcsolataikon keresztül szereztek információkat, akkor felmerül a bűncselekmény gyanúja. Arra kérte a nyomozóhatóságokat, hogy a nyomozás erre is terjedjen ki. A politikus feltételezése szerint Szijjártó Péter, valamint Tarsoly Csaba kapcsolata eredményezte, hogy információk szivárogtak át az államigazgatásba. Szavai szerint növeli a homályt, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium azt állítja, hogy a piaci folyamatokat figyelve jutottak arra, hogy kiveszik pénzüket a brókercégtől, míg Orbán Viktor miniszterelnök kormánydöntést említett. A KKM 20 milliárd forintot vett ki, s ezzel a bedőlésben is szerepe lehetett – vélekedett. Heltai László azt is furcsállja, hogy a kormány szerint a Fidesznek voltak információik a cég rossz anyagi helyzetéről, míg a közvéleménynek azt mondta, hogy minden rendben van.
Az Együtt azt javasolja, hogy parlamenti vizsgálóbizottság derítse ki, Orbán Viktor és a kabinet tagjai hogyan bántak az emberek pénzével – közölte Pápa Levente, a párt alelnöke. Megjegyezte, a kormányfő kijelentése alapján felmerül annak gyanúja, hogy a minisztériumok nem az államkincstárban, hanem brókercégeknél tartják az emberek pénzét. Feltette a kérdést, hogy más brókercégeknél is voltak-e ilyen számlák a Quaestoron kívül. Egyúttal kérte, hogy a kormány mutassa be, más brókercégektől is elhozták az ott tartott pénzeket. Azt is kijelentette, miután „erősen felmerül a gyanú bennfentes információval való visszaélésben”, ismeretlen tettes ellen feljelentést tesznek.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium és háttérintézményei a Quaestor pénzügyi helyzetével kapcsolatban semmilyen törvénytelen információval nem rendelkeztek – erősítette meg a tárca szerdán. A minisztérium közlése szerint a Quaestor csődjét az okozta, hogy az engedélyezettnél nagyobb mennyiségben bocsátott ki kötvényeket, és amikor a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír csődje után az ügyfelek bizalma megingott a brókercégekkel kapcsolatban, és jelentős részük elkezdte kivenni a pénzét, a Quaestor egy idő után nem tudta biztosítani a kötvények ellenértékét. A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) ezekhez az emberekhez, cégekhez hasonlóan vette ki a tőkéjét a Quaestortól. Az MNKH gondosan járt el akkor, amikor figyelve a piaci folyamatokat és azt, hogy mi történik a brókercégeknél, kivette a közpénzt – írja a KKM.
Emlékeztettek, hogy a Quaestor korábban mindenfajta felügyeleti vizsgálaton megfelelt, a pénzelhelyezést a cégnél a felügyeleti szervek soha nem minősítették kockázatosnak. Az MNKH-nak egy értékpapírszámlája volt, a szerződés szerint csak állampapír lehetett, az MNKH tehát a legbiztonságosabb formában tartotta az adófizetők pénzét, nem kezdeményezett kockázatos ügyleteket. Hozzátették: mivel az MNKH a pénzt nem a Quaestor vállalati kötvényeiben, hanem állampapírban tartotta, a tőke kivétele nem járult hozzá a Quaestor csődjéhez. 2015. márciusában az összeg 3,8 milliárd forint volt – jegyezték meg.
Arról is beszámoltak, hogy a KKM-nek a Quaestornál az Eximbank tőkeemeléséhez kapcsolódó értékpapírok technikai nyilvántartását segítő számla, úgynevezett értékpapírszámla volt. Ezen értékpapírok alapján gyakorolja a tárca a tulajdonosi jogokat az Eximbank felett. Közölték, hogy ezek forgalomképtelen részvények, amelyek előállítása jogszabály alapján történt. A technikai nyilvántartást segítő számlát azért a Quaestor kezelte, mert a piaci szereplők közül a számla kezelését egyedül ez a cég vállalta díjmentesen.
A KKM később külön reagált Heltai László állítására, amely szerint 20 milliárd forintot vettek ki a Quaestortól. Mint írták, ez nem igaz.
A kormánypárt parlamenti frakciója is reagált a baloldali nyilatkozatokra. Mint írták: „nem dőlünk be a szocialisták provokációjának, hiszen a baloldal volt az, amely a szocialista brókerbotrányban elárulta és cserbenhagyta a magyar embereket. Ők engedték, hogy zavartalanul működjön az évtizedes pénzügyi korrupció, a csaló brókerek eltüntessék mások pénzét, és ezt meg is ússzák. A baloldal emberei parlamenti vizsgálóbizottság előtt vallhatnak arról, miért hoztak olyan törvényeket, amelyek segítették, hogy zavartalanul működjön a pénzügyi korrupció. Miért nem ellenőrizték ezeket a cégeket? Mit kerestek ezek a brókerek a szocialista kormányok környékén, és mit keres az MSZP, Gyurcsány és Bajnai a brókerek céghálózatában?”
A Fidesz közleménye szerint a szocialisták azt a miniszterelnököt próbálják most bemocskolni, akinek kormánya elszámoltatja a felelősöket, személyes vagyonukat is bevonja a kártalanításba, és rendet tesz a brókerpiacon. Az Országgyűlés már a jövő héten elfogadhatja a Fidesz vagyonzárolásról szóló törvényjavaslatát, amely szerint azt már a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni lehet – teszik hozzá.
