A cikk szerint Budapestet annak idején szeszélyességgel vádolták a devizahitelekkel kapcsolatos döntések miatt, ám az országra és a magyar háztartásokra most már irigykednek a szomszédok. A szerző, Dan Bogler a londoni gazdasági napilap internetes kiadásának világgazdasági rovatában kifejti, hogy a befektetők figyelmét Kína robbanásszerűen erősödő részvénypiacai kötik le, ám érdemes egy gondolat erejéig Magyarországra is rátekinteni: a Budapesti Értéktőzsde indexe az év eleje óta 30 százalékkal emelkedett, ugyanannyival, mint a sanghaji tőzsde, és dollárban számolva is több mint az ötödével nőttek az árfolyamok.
Magyarország általánosságban is jól teljesít, és a jelek szerint most már nem kullog Lengyelország mögött, amellyel oly gyakran előnytelen összehasonlításba állítják – írta. Az MNB a tavalyi 3,6 százalékos GDP-növekedés után az idén is 3 százalék feletti növekedést vár, ám infláció hiányában „boldogan nyesegeti egyre lejjebb” az alapkamatot.
A forint stabil, miközben a török líra, a dél-afrikai rand és más magas kockázatú valuták egyre újabb mélységekbe süllyednek. Ez figyelemre méltó változás a néhány évvel ezelőtti helyzethez képest, amikor a magyar gazdaság teljesítménye zsugorodott, a forintárfolyam ingadozott, a magyar CDS-árfolyamok pedig „áttörték a plafont” – áll a Financial Times cikkében.
A szerző szerint mindebben a legfontosabb tényező a devizaalapú hitelek átváltása forintra. Ez annak idején „az autokrata Orbán Viktor szeszélyes lépésének tűnt”, ám azóta ihletett döntésnek bizonyult, amely sok családot mentett meg a pénzügyi ellehetetlenüléstől a svájci frank árfolyamának megugrása után. E lépés elmaradása esetén a svájci frank drágulása hozzávetőleg 700 milliárd forinttal emelte volna a háztartások adósságterhét – áll a Financial Times cikkében.
