A beszélgetés résztvevői szerint történelmi és geopolitikai szempontból is viszonylagos, mikor mi számít nem szokványos gazdaságpolitikának, a dogmákat pedig mindig érdemes kétkedéssel szemlélni. Ugyanakkor egyetlen ország sem függetlenítheti magát a nagy világgazdasági trendektől, és súlyos következményei lehetnek alapvető szektorok – például az oktatás – vagy alapvető értékek – például a kiszámíthatóság, jogállamiság – háttérbe szorításának.
Bod Péter Ákos egyetemi tanár – az 1990-es évek első felében az Antall-kormány minisztere és Magyar Nemzeti Bank elnöke – a rendezvényen többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy gazdaságpolitikai szempontból Európa nem egységes, keresi az utat, többféle kapitalizmus működik. A sikeres nemzetek többnyire eltérnek a fősodortól, a periférián pedig egyébként sem lehet ugyanazt a politikát folytatni mint a centrumban, ám hogy a magyar modell működik-e, sikeres-e, az nem egyértelmű – tette hozzá.
Csaba László egyetemi tanár szerint nem jó, hogy a vezető közgazdasági eszmeáramlatokat az Egyesült Államokban határozzák meg és művelik, hiszen így a közgazdasági gondolkodásban több sajátos európai probléma háttérbe szorul, például az EU, a rendszerváltozás és a posztkommunista országok vagy a szociális állam kérdése.
Magyarország gazdasági helyzetéről a szakember úgy vélekedett: rövid távon, fentről nézve lehet kedvezőnek minősíteni, de hiányzik például a hosszú távú növekedés forrása, az innováció és a működőtőke-beáramlás. Továbbá számos nemzetközi példa mutatja, hogy a siker alapelemei közé tartozik a kiszámíthatóság, a jogállamiság és a magas színvonalú oktatás – mondta.
Mellár Tamás egyetemi tanár – aki 1998 és 2003 között a Központi Statisztikai Hivatal elnöke volt – arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány által hangoztatott gazdasági stabilizáció és növekedési pálya hátterében a magánnyugdíj-pénztári vagyon felhasználása, a beruházások elhalasztása és a beáramló uniós támogatás áll.
A szakember szerint a jelenlegi rugalmatlan, elavult kínálati oldal reformja nélkül a fogyasztás növekedése csak importtöbblethez vezet. A kínálati oldal átalakításához pedig a humánszférába, elsősorban az oktatásba kell beruházni. Muraközy László egyetemi tanár szerint az ország tartósan hanyatlik, GDP-je még mindig csak a válság előtti, 2006–2007-es szinten van, a fogyasztás pedig még annál is alacsonyabb. A politika felülírja a gazdasági racionalitást, erős a centralizáció, és zajlik az intézmények tudatos rombolása, illetve a magánvagyonok újraelosztása – tette hozzá.
