Az NGM csütörtökön tette közzé az államháztartás részletes adatait. Ezek szerint márciusban az államháztartás központi alrendszerének deficitje 226 milliárd forintot tett ki, míg a februári hiány 256,9 milliárd forint volt. Az első negyedéves hiány 536,7 milliárd forint volt, az éves előirányzat 61 százaléka, egy évvel korábban a deficit 701,2 milliárd forintot tett ki.
Megjegyzik: a kiadások és bevételek teljesülésének időben eltérő eloszlása miatt a hiány nagyságának lefutása az idén sem időarányos: az év első felében a kiadások meghaladják a bevételeket. Az uniós módszertan szerinti 2015. évi hiánycél nem változik, továbbra is a GDP 2,4 százaléka.
A központi költségvetés 558,3 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 10,7 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig csaknem 10,9 milliárd forintos szufficittel zártak az első negyedévben.
A központi költségvetés március végi bevételei az előző év azonos időszakához képest 111,5 milliárd forinttal lettek magasabbak. A kiadások 126,3 milliárd forinttal voltak alacsonyabbak.
A tárca felidézi: tavaly március végéig fizettek ki a helyi önkormányzatok adósságkonszolidációja keretében 68,2 milliárd forint törlesztési célú támogatást. Mindezen felül elmaradtak az előző évitől a költségvetési szervek kiadásai, a helyi önkormányzatok támogatásai, a társadalmi önszerveződések támogatásai és az egyéb kiadások is.
A kamatkiadások az év első három hónapjában 308,0 milliárd forintot tettek ki, 75,8 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 112,5 milliárd forintos szintet értek el, 83,0 milliárd forinttal többet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (195,5 milliárd forint) így összességében 158,8 milliárd forinttal lett kevesebb az előző évi bázisnál, amely a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.
A társadalombiztosítási alapok március végi 10,7 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíj-biztosítási Alap 1,8 milliárd forintos hiányából, valamint az Egészségbiztosítási Alap 12,5 milliárd forintot megközelítő többletéből tevődik össze.
Tavaly az első három hónapban az alapok együttes többlete 63,9 milliárd forintot tett ki. A különbség elsősorban kiadási oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a nyugellátásokra, a gyógyító-megelőző ellátásokra, valamint a gyógyszertámogatásra és a gyermekgondozási díjra kifizetett összegek.
Az elkülönített állami pénzalapok első háromhavi 10,9 milliárd forintos többlete az előző év azonos időszakához képest alacsonyabb lett. Az alapok összes bevételei közel 2 milliárd forinttal, kiadásai 22,0 milliárd forinttal magasabb összegben alakultak. A kiadások közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Start munkaprogram kiadása, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap kiadásai teljesültek magasabban az előző év azonos időszakához képest.