A konjunktúraindex a márciusi mínusz 3,6 pontról mínusz 2,9 pontra javult, az üzleti bizalmi index 4,2 pontról 4,9 pontra emelkedett, a fogyasztói bizalmi index pedig mínusz 25,8 pontról mínusz 25,0 pontra javult áprilisban.
Az üzleti szférán belül áprilisban a kereskedelem kivételével minden ágazatban változatlanok maradtak vagy csak minimálisan javultak a várakozások.
Az ipari bizalmi index áprilisban stagnált; az elmúlt időszaki termelés megítélése nem változott, a termelési kilátásoké javult, a rendelésállományé romlott, de ez utóbbin belül az exportrendeléseké jobb lett. A készleteket kissé nagyobbnak érezték a válaszolók.
Az építőipari bizalmi index valamicskét javult: az előző háromhavi termelés megítélése némileg kedvezőbbé vált, a rendelésállományé gyakorlatilag nem változott.
A legjelentősebb mértékben a kereskedelmi bizalmi index értéke emelkedett, de továbbra is bennmaradt az elmúlt másfél évet jellemző viszonylag keskeny sávban. Az eladási pozíció, a készletek és a rendelések megítélése egyaránt kedvezőbb lett.
A szolgáltatói bizalmi index áprilisban stagnált. Az üzletmenet megítélése nem változott, az elmúlt időszaki forgalomé javult, a következő időszaké romlott.
Az áremelési szándék áprilisban az ipari és a szolgáltató cégeknél gyengült. Az építőiparban az áremelésre és árcsökkenésre számító cégek aránya gyakorlatilag megegyezett, a válaszadók döntő többsége továbbra is változatlan árakra számított. A kereskedelmi cégek körében tovább csökkent az áremelést tervezők aránya, miközben az árnövelés átlagos mértéke enyhén nőtt.
A fogyasztók inflációs várakozása is erősebb lett. A foglalkoztatási szándék a kereskedelem kivételével minden ágazatban, ha csak kicsit is, de erősödött, a kereskedelemben azonban gyengült, nőtt a munkanélküliségtől való félelem a lakosság körében is. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az iparban valamivel jobb lett, a kereskedelemben nem változott, az építőiparban és a szolgáltató szektorban, valamint a lakosság körében némileg romlott.
