Viselniük kell az árfolyam-különbözetből fakadó terheket a devizahiteleseknek, s nem kizárt, hogy a jövőben már a bíróságon sem kérhetik majd az árfolyamkockázat tisztességtelenségének megállapítását. A Fővárosi Törvényszék egyik bírája ugyanis a Kúria tavalyi jogegységi határozata éppen azon pontjának megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól, amely erre lehetőséget ad az adósoknak. A legfőbb bírói fórum tavalyi döntése húsba vágóan fontos volt az adósoknak, kimondták, hogy vizsgálható a devizahitel-szerződések árfolyamkockázatának tisztességtelensége. A kizárólag az adós által fizetett árfolyam-különbözet jelenti a legnagyobb terhet a hitelesek számára, kiváltképpen a svájcifrank-alapú hiteleknél, mivel itt emelkedett a leginkább a frank árfolyama.
Noha az ingatlanhiteleket a devizahitel-törvények alapján forintosították, adósok tömegeinek így is csaknem dupla akkora összeget kell visszafizetniük, mint amekkorát felvettek. A bírói indítványról Bihari Krisztinát, a devizahiteles-perekben jártas ügyvédet kérdeztük, aki szerint ha az AB megsemmisíti a kifogásolt rendelkezést, akkor az adósok a lehető legnagyobb kárt szenvedhetik el, ugyanis úgy már nem támadhatják meg bíróságon az árfolyamkockázat viselését. Mint mondta, ráadásul a Fővárosi Törvényszék bírája lépésével szembemegy az Európai Unió Bíróságának több ítéletével is. Hozzátette, hogy Magyarország számára külön döntést hozott az uniós bíróság Kásler Árpád és felesége, valamint az OTP Bank közt létrejött hitelszerződés ügyében. Ebben mondták ki, hogy az árfolyam-különbözet tisztességtelensége vizsgálható, ez alapján pedig számos adós pereskedik a bíróságon. Az ügyben megkerestük az Alkotmánybíróságot is. Bitskey Botond, a testület főtitkára lapunknak elmondta, a bírói beadvány megérkezett a testülethez, egyelőre azonban nem tűzték napirendre az ügyet.
