Az Egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslat egyebek között tartalmazza, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) például a hitelintézeteknél, biztosítóknál, befektetési vállalkozásoknál, árutőzsdei szolgáltatóknál, befektetési alapkezelőknél legalább háromévente átfogó vizsgálatot végez. További szigorítás, hogy a felügyelet nagyobb bírságokat is kiszabhat, ami erősíti a bírságolás elrettentő erejét.
A benyújtott törvényjavaslat alapján azoknak a pénzügyi és befektetési vállalkozásoknak, amelyek előleget fizettek be a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjába, de az később behajthatatlannak minősül, a fennálló követelésük csökkenti a befizetendő társasági adó összegét. Ha a követelés több, mint az adott évben befizetendő társasági adó, akkor a fennmaradó különbözetet a következő évi adóból is le lehet vonni.
Amennyiben az előleget a befizetők semmilyen módon sem tudják érvényesíteni a társasági adón keresztül, akkor azt a pénzügyi szervezetek különadójából vagy a hitelintézeti különadó összegéből is le lehet vonni, az adózó választása szerint alapján.
A törvényjavaslat szerint a Befektető-védelmi Alappal kapcsolatos feladatok operatív végrehajtását a jövőben az Országos Betétbiztosítási Alap munkaszervezete fogja ellátni.
A befektetővédelem hatékonyabb megvalósulása érdekében az igazgatóság összetétele is változik úgy, hogy az igazgatóság tagja lesz a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által kijelölt két személy.
További módosítást jelent, hogy – az Országos Betétbiztosítási Alappal és a Szanálási Alappal megegyezően – a Magyar Nemzeti Banknak nem a makroprudenciális feladatkörhöz kapcsolódó alelnöke vagy vezetője, hanem a szanálási feladatkörhöz kapcsolódó alelnöke vagy vezetője lesz a Befektető-védelmi Alap igazgatóságának egyik tagja.
Az Országos Betétbiztosítási Alap szervezeti szabályaihoz hasonlóan a jövőben a Befektető-védelmi Alap igazgatósági tagja is állandó helyettest nevezhet ki maga helyett, valamint az igazgatóság tagjai – a jelenleg hatályos kétévenkénti választás helyett – évente választanak maguk közül elnököt.
Lényeges újítás, hogy a helyszíni vizsgálat haladéktalanul is megtartható, továbbá indokolt esetben lezárt területet, épületet, helyiséget is fel lehet nyitni az ott tartózkodók akarata ellenére is.
Új eljárástípusként a javaslat bevezeti a rendkívüli célvizsgálat lehetőségét, amelyre súlyos piaci visszaélés gyanúja esetén kerülhet sor. Ennél az eljárásnál a határidők rövidebbek, mint a normál célvizsgálat esetén, ami gyors reagálást tesz lehetővé az MNB számára.
A Befektető-védelmi Alap által fizetendő kártalanítás mértékét a javaslat 100 ezer euróra emeli és kiterjeszti azon eseteket, amikor az alap rendkívüli befizetési kötelezettséget rendelhet el.
A törvényjavaslat részletesen szabályozza a jegybanki fogyasztóvédelmi célvizsgálatot. Az MNB fogyasztóvédelmi célvizsgálatot folytathat a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartásának eseti ellenőrzése céljából, továbbá abban az esetben, ha a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése fogyasztók széles körét érinti és az azonnali beavatkozás szükségessége ezt indokolja.
A törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület az MNB által működtetett szakmailag független testület, amely a Pénzügyi Békéltető Testület elnökéből, hivatalból és a békéltető testületi tagokból áll.
A törvényjavaslat szerint a központi értéktárak működését és a központi szerződő fél tevékenységét szabályozó uniós rendeletek egységes, átlátható szabályozása szükségessé teszi a nemzeti szintű jogszabályok módosítását, ennek érdekében módosítani kívánja a kormány a tőkepiacról szóló törvényt is.
A tervezett változtatások vonatkoznak majd a jogharmonizációs kötelezettségeken túl többek között az értékpapírok kibocsátásának folyamatára és elsősorban a transzparencia erősítését szolgálják.
