A Költségvetési jelentés című kiadványában a jegybank azt is feltételezi, hogy jövőre az államadósság a GDP 2 százalékának megfelelő összeggel csökken, eltekintve az árfolyamváltozás hatásától. Az adósságráta szintje ugyanakkor nagymértékben függ a forint árfolyamától – hívják fel a figyelmet. A 2014. év végi 315 forint/euró árfolyammal számolva 2015 végén 75,4 százalék, 2016 végén 73,4 százalék lenne az adósságráta. A költségvetési törvényjavaslatban feltételezett 304 forint/euró árfolyamon mindkét évben 1-1 százalékponttal alacsonyabb lehet az adósságráta.
A Költségvetési Tanácsnak készített szakértői háttérelemzések összefoglalójában az MNB kifejti, hogy a költségvetés makrogazdasági pályája megalapozott, de a kitűzött, 2 százalékos GDP-arányos hiányt az országvédelmi alap teljes törlésével lehetne megközelíteni, valamint megjegyzik, hogy az inflációs prognózisban is van eltérés.
A törvényjavaslat a 2016. évi GDP-növekedést 2,5 százalékra, míg az inflációt 1,6 százalékra becsüli. Az MNB márciusi Inflációs jelentésben szereplő előrejelzése a gazdasági növekedésre 2,5 százalék, az inflációra pedig 2,6 százalék. A költségvetési törvény alacsonyabb inflációs várakozása mellett részben az állhat, hogy figyelembe veszi a javaslatban szereplő új intézkedéseket is – írták.
A főbb kockázatok között sorolta fel az MNB, hogy az egyéb értékesítési és hasznosítási bevételek soron 115 milliárd forint bevételt irányoz elő a költségvetési törvényjavaslat, de nem tartalmazza ennek forrását, hátterét. Az MNB így e bevétellel nem számolt, tekintettel arra is, hogy a 2015-re tervezett hasonló jellegű 169 milliárd forint bevétel forrása sem ismert.
Az egészségügyi intézmények újratermelődő tartozásállománya a GDP 0,1-0,2 százalékával növelheti áthúzódó hatásként a jövő évi költségvetési hiányt, amennyiben ebben az évben nem kerül sor teljes adósságkonszolidációra – hívták fel a figyelmet.
Az európai uniós forrásokból igénybe vehető összeget igen nehezen megbecsülhetőnek ítéli az MNB, amely előrejelzésében a ciklus végére jobban koncentrálódó lefutással számol, ezért 2016-ban a törvényjavaslatban szereplőnél alacsonyabb lehívás, ezért kisebb önrészigény szerepel. Amennyiben teljesül a kormányzati terv az uniós források nagyobb mértékű igénybevételére, az a jegybanki szakértők által várt alappályánál magasabb hiányt, de egyben nagyobb beruházási aktivitást okozhat.
Az MNB megállapította, hogy a költségvetési törvényjavaslat megfelel az alaptörvényben megfogalmazott adósságszabálynak, de nem teljesíti a stabilitási törvényben szereplő jelenleg hatályos adósságszabály követelményét, amelynek módosítását a kormány már kezdeményezte az Országgyűlésben. Az államháztartási törvény 3 százalékos deficit-előírásának eleget tesz a költségvetési javaslat, de mint az MNB elemzése rámutat, nem lehet egyértelműen megítélni, hogy megfelel-e az államháztartási törvényben előírt strukturális egyenlegnek. A törvényjavaslat nem tartalmazza ugyanis, hogy mekkora a strukturális hiánnyal számol 2016-ban a kormányzat az államháztartási törvényben rögzített GDP-arányos 1,7 százalékhoz képest. Az MNB által várt 2,2 százalékos ESA-hiány mellett azonban kérdéses a szabály teljesülése, mert ahhoz erősen negatív kibocsátási rés kellene, ami az MNB aktuális és potenciális GDP-re vonatkozó becslései szerint nem valószínűsíthető.
