Az államháztartás névértéken számolt bruttó külső – úgynevezett maastrichti – adóssága 24 976 milliárd forint, a GDP 77,2 százaléka volt március végén, 0,3 százalékponttal nagyobb a 2014. december véginél, de 5,1 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi 82,7 százaléknál.
Az adósság növekedéséhez a bruttó hitelfelvétel 897 milliárd forinttal járult hozzá az első negyedévben, aminek hatását a forint erősödése 440 milliárd forinttal csökkentette.
Az államháztartás nettó tartozása ugyanakkor 0,8 százalékponttal, a GDP arányában 72,1 százalékosra csökkent az első negyedévben, 23 315 milliárd forint volt. Egy év alatt 2450 milliárd forinttal emelkedett a 68,9 százalékos GDP-arányos szintről.
Az MNB jelentéséből kiderül, hogy a központi kormányzat 134 milliárd forintos finanszírozási igényét az államháztartás rendszerében a helyi önkormányzatok 59 milliárd és a társadalombiztosítási alapok 14 milliárd forintos többlete mérsékelte.
A háztartások nettó finanszírozási képessége az első negyedévben 1031 milliárd forintra, az időszakra becsült GDP 13,7 százalékára ugrott, ami az utóbbi időszakban átlagos összegnek legalább duplája. A szokásostól jelentősen eltérő adatot az ingatlanhitelek és más hitelek elszámolásából adódó adósságcsökkenéssel, illetve a megszűnő hitelintézetek betéteivel kapcsolatos kártalanítás hatásával magyarázta az MNB.
A március végéig terjedő egy év alatt a háztartások nettó megtakarítása 2425 milliárd forint, a GDP arányában 7,5 százalékos volt, amelyet az első negyedév kiugró adata emelt az átlagos 5-6 százalékos szint fölé.
