Mintegy 200 milliárd eurótól, az összes lehetséges bevétel hatodától esnek el az európai uniós tagállamok az áfacsalások miatt. Magyarország ilyen szempontból a középmezőnybe tartozik, 25 százalékra becsülik a hiányzó bevételt. Ez Romániában meghaladja a 40 százalékot – mondta tegnap Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner csoport adótanácsadó cég munkatársa a XVII. európai áfakonferencián. A 26 tagország részvételével megrendezett budapesti eseményen kiderült, az Európai Unión (EU) belül Hollandiában, Finnországban és Luxemburgban a legkisebb, öt százalék körüli a rés a beszedhető és a beszedett áfa összege között. Svájcban ugyanakkor szinte nincs is csalás a rendkívül alacsony adókulcs miatt.
– Az áfacsalások elleni intézkedéseket úgy kell hatékonnyá tenni, hogy közben ne gátoljuk a gazdaság növekedését. Magyarországon ez egyelőre nem működik jól, a rendkívül sok adminisztrációs teher miatt a becsületes adózóknak is nehéz elvégezni feladatukat, ez csökkenti az ország vonzerejét. Hiába tartalmaz jó ötleteteket például az ekáer, hosszadalmas és ki lehet játszani – mondta el Hannes Gurtner, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.
Az Európai Bizottság mellett működő áfaszakértői csoport tagja kiemelte, az EU jelenleg nem szabályozza az adóelkerülést megakadályozó intézkedéseket, ezért országonként eltérő a rendszer. Tervbe vették az uniós áfarendszer átalakítását, szeretnék kiterjeszteni a fordított adózást és a gyors reagálású mechanizmusok népszerűsítését. A tagállamok alapvetően két módszert használnak a csalások kiküszöbölésére. Vannak országok, ahol elsősorban formális, adminisztratív eszközökre építenek, mások sokkal inkább az ügyletek valóságos üzleti tartalmát, racionalitását vizsgálják. Jancsa-Pék Judit elmondta, hazánk és a kelet-közép-európai országok élen járnak az adminisztratív jellegű intézkedések terén. A második módszert inkább a nyugati államok használják.
Magyarország szinte minden adóelkerülési intézkedést alkalmaz: a gyakoribb áfabevallást, a belföldi összesítő jelentést, az online pénztárgépeket, a számlázóprogramok regisztrációját, a könyvelési programok bejelentését és a tegnap sok kritikával illetett ekáert. A szakértők megállapították, kétséges, hogy a rendszer képes-e valóban kiszűrni a csalókat. Jelentős adminisztráció kötődik ugyanis hozzá, s ez megkérdőjelezi az intézkedés arányosságát.
Jancsa-Pék Judit szerint megkönnyíti az adózók dolgát, ha iránymutatást kapnak, mit kell tenniük annak bizonyításához, hogy kellő gondossággal jártak el üzleti partnerük kiválasztásánál. Magyarországon is létezik ilyen iránymutatás, de a gyakorlati élettől elrugaszkodott dokumentumokra és bizonyítékokra támaszkodik, nem nyújt kellő biztonságot a jóhiszemű adóalanyok számára. Elmondta, bizonyos országokban az adóhivatal maga értesíti az adózót a csalás kockázatáról. Ha valaki a figyelmeztetés ellenére mégis részt vesz egy ilyen ügyletben, és bebizonyosodik a csalás, már nem hivatkozhat arra, hogy nem tudott a kockázatról.
Hannes Gurtner kifejtette, a fordított áfa csökkenti az áfafizetők érdekeltségét a csalásban. A vevő ilyenkor az áfát nem az eladónak fizeti meg, hanem az államnak. Ez azonban csak akkor működik, ha nem csak egy-egy állam vezeti be, mert a csalók átteszik tevékenységüket máshová.
