A devizaadósság forintosítása után az adósoknak általában – mint korábban is szó volt róla – átlagosan 15-25 százalékkal kisebb lett a törlesztőrészlete – hangsúlyozta a szóvivő.
Kifejtette, az árfolyamgátasok eleve nagyon jól jártak annak idején, és most is külön szabály vonatkozik rájuk. Az állam egy nagyon nagy összegű kamatot elengedett, illetve a bankszektor magára vállalt, most pedig az elszámolás és forintosítás során gyakorlatilag a gyűjtőszámla szinte minden árfolyamgátas esetében eltűnt. Ezt követően viszont az eddigi 180 forintos helyett 256 forintos svájcifrank-árfolyamon kellene törleszteni. Ezért gondoskodott arról a jogalkotó, hogy a törlesztőrészlet ne emelkedjen, és egy külön szabállyal rendelkezett arról, hogy az elszámolás előtti utolsó hónap, a 2015. januári törlesztőrészlethez képest nem emelkedhet a törlesztés – hangsúlyozta Binder István.
Elmondta, az MNB a hozzá beérkezett jelzések alapján vizsgálódni kezdett, megnézte néhány panaszos értesítőjét, és valójában csak arról volt szó, hogy a hitelintézetek nagyon meg akartak felelni az elszámolási értesítőre vonatkozó szabályoknak, és beírtak egy olyan sort, amely azt is megmutatta, hogy piaci alapon mennyivel növekedne a törlesztőrészlet, ha nem lenne az a bizonyos januárra vonatkozó külön szabály. Csak utána szövegesen írták oda, hogy ez önökre, kedves fogyasztók, nem vonatkozik, mert van az a szabály, amely januártól egy fix törlesztést ad az önök számára – fogalmazott a felügyeleti szóvivő.
Binder István abban az esetben javasolta, hogy az ügyfelek menjenek a bankjukhoz és első körben kérdezzék meg pontosan, miről van szó, ha esetleg ez a szöveges értesítés mégsem volna a táblázat alatt, tehát a bank nem hívná fel a figyelmüket arra, hogy valójában nem nő a törlesztőrészletük.
Az elszámolási értesítő kézhezvételét követő 30 napon belül lehet a hitelintézethez menni, ez a további jogi eljárások feltétele – emlékeztetett. Lehetőség van arra is, hogy az ügyfél részletes elszámolási értesítőt kérjen, és akkor azt a banknak öt munkanap alatt ki kell adnia. Ha a bank nem ad választ, akkor az MNB-nél a pénzügyi békéltető testülethez kell fordulni, és ha itt sem születik megfelelő jogorvoslat, akkor nincs elzárva a bírói út sem – mondta az aktuális csatornán sugárzott interjúban az MNB szóvivője.
