A magyar gazdaság eredményeivel cáfolta meg az elmúlt évek kritikáit, írta cikkében Jerzei Bielecki annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság javította a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzését. A lengyel újságíró szerint Lengyelországnak nem volt meg a bátorsága, hogy alkalmazza a Brüsszelből és az IMF részéről sokat kritizált magyar lépéseket, mint a bankadót, a nagy külföldi gazdasági szereplők megadóztatását, amiatt, hogy ez elrettenti a befektetőket, aláássa a növekedést.
Most, öt év elteltével Magyarország nemcsak a leggyorsabban fejlődő uniós országok között van, hanem csökkentette államadósságát, költségvetésének hiánya az előírt 3 százalék alatt van, és e szervezetek is elismerik, hogy a lépések hatékonyak voltak – mondta a lengyel újságíró, aki fenntartásokkal fogadja a brüsszeli felvetéseket a magyar eredmények fenntarthatóságával kapcsolatban.
„Szerintem az elmúlt évek magyar példájából azt meg lehetett tanulni, hogy határozottsággal sok mindent el lehet érni Brüsszelben is” – tette hozzá. „Azt nem mondanám, hogy minden tökéletes” – hangsúlyozta az újságíró, példaként említve a magyar kormány „ellentmondásos” politikáját Oroszországgal kapcsolatban.
Beszélt arról is: Brüsszelben kezdhetnek aggódni, hogy Magyarországon mi lesz Orbán után, ami politikai problémát jelent. Ennek okát abban jelölte meg, hogy a szerinte szélsőjobboldali Jobbik a Fidesz egyetlen alternatívája, amelyet az európai partnerek nehezen tudnának elfogadni. Megjegyezte, hogy Lengyelországban is hasonló a helyzet.
A Capital Economist közgazdásza, William Jackson meghökkentőnek nevezte a magyar gazdaság eredményeit.
Az elmúlt 18 hónap gyors gazdasági növekedésének okai között az ipar teljesítményét említette, amelyet segített a német konjunktúra, illetve az uniós forrásokat, amelyek beruházásokban jelentek meg. Emellett kiemelte a kormányzati intézkedéseket, mint a munkaerőpiac bővítését a közszférában, illetve az energiaárak állam által előírt csökkentését, ami a magánfogyasztást bővítette.
A növekedés fenntarthatóságát illetően kedvező kilátást jelent szerinte, hogy az infláció Európában kedvező marad és a német gazdaság is jól teljesít. Ugyanakkor a közgazdász szerint az állami eszközök alkalmazásának kilátásai kedvezőtlenebbek, mert az adósság még viszonylag magas, így nem lesz a tavalyihoz hasonló mértékű a foglalkoztatottság növelése. Nem zárható ki költségvetési szigorítás a következő években – tette hozzá.
A közgazdász szerint a növekedés fenntartásához szükséges, hogy az ország szélesebb értelemben is kiszámítható befektetési célponttá váljon. Ehhez el kell kerülni azt a látszatot, hogy bizonyos külföldi érdekeltségű ágazatok kormányzati intézkedések célpontjai – mondta.
