Az államháztartás központi alrendszerének első négyhavi hiánya 69 százaléka az egész évre tervezett 877,4 milliárd forintnak.
Az idei hiányon belül a központi költségvetés 643,6 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 23,6 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 10,2 milliárd forintos szufficittel zártak.
A hiány kedvező alakulásában egyrészt a gazdaság dinamikus növekedésének köszönhetően nagyobb adó- és illetékbefizetés, másrészt a kedvezőbb kamategyenleg játszott szerepet. A nagyobb bevételek a magasabb bérkiáramlás miatti befizetésnövekedéseknek, valamint az adófizetési morál javítását célzó intézkedések sikerének (például az online pénztárgépek üzembe helyezése) tudhatók be – áll a minisztérium közleményében.
A szaktárca felhívja a figyelmet: a május eleji munkaszüneti napok miatt már április végén átutalták a következő havi családi, valamint fogyatékossági támogatásokat annak érdekében, hogy minden érintett időben megkaphassa a járandóságát. Mindezek mellett a Magyar Államkincstár egyes központi költségvetési szerveknek – kérésükre – szintén korábban átutalta a hó eleji bérek kifizetéséhez szükséges összeget, ami megnövelte az áprilisi kiadásokat, a májusit ugyanakkor csökkenti.
Az NGM ismételten hangsúlyozta, hogy a kiadások és bevételek teljesülése – az elmúlt évekhez hasonlóan – nem egyenletesen oszlik el, ebből adódik, hogy a hiány nagyságának alakulása nem időarányos, az év első felében a kiadások meghaladják a bevételeket.
Az uniós módszertan szerinti hiánycél erre az évre továbbra is a GDP 2,4 százaléka. Ezt megerősíti az idei költségvetési törvény módosítása, amely változatlanul ezzel a mutatóval számol – írja közleményében a szaktárca.
