Ennek hatására az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a szintén ötéves futamidőre és euróalapon kibocsátott magyar letelepedési államkötvények után több hozamot fizet az állam, mint amit a piaci ár indokolna. A letelepedési kötvény kamata ugyanis az ötéves eurókötvények hozamát követi, pontosabban a másodpiaci hozamnál 1,5 százalékkal olcsóbb befektetési formát jelent a külföldieknek.
A törvény ugyanakkor – a kamatkörnyezet változásától függetlenül – kétszázalékos minimumhozamot garantál a vásárlóknak, vagyis jelenleg 0,2 százalékkal többet fizet az állam az adófizetők pénzén a kötvénytulajdonosoknak, mint amit a piaci ár indokolna. A letelepedési kötvényprogram indulásakor még 5-6 százalékos hozamok mellett lehetett csak a magyar devizakötvényt értékesíteni, vagyis akkor még jó üzletnek tűnhetett a kezdeményezés, és persze az elmúlt két év adatai szerint még mindig pluszban van az állam, a befektetők már kevésbé.
A háromszázezer eurós letelepedési kötvények után járó hozamot ugyanis nem a külföldi befektetők, hanem többségében azok a közvetítő vállalkozások fölözik le, amelyek az offshore cégek körében népszerű szigeteken vannak bejegyezve.
