A kínai külügyi szóvivő arról is tájékoztatott, hogy az idén a kerek évforduló alkalmából több ehhez kapcsolódó rendezvényt szerveznek a kínai fővárosban és Brüsszelben egyaránt. Szerdán Hszi Csin-ping elnök és Li Ko-csiang miniszterelnök kölcsönösen üdvözölték egymást az Európai Tanács elnökével, Donald Tuskkal és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével. Azt hangoztatták, hogy országuk, illetve az EU közösen néztek szembe a globális kihívásokkal, megfelelően kezelték az ellentmondásokat és a nézeteltéréseket, fokozták a békét és a stabilitást a világon és hozzájárultak a fejlődéshez és a haladáshoz. Kínai részről megerősítették, hogy támogatják az EU integrációját és a stratégai partnerség megszilárdítására törekszenek.
Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, az EB alelnöke kétnapos pekingi látogatása során delegációjával kedden részt vett a kétoldalú stratégiai párbeszédről magas szinten folytatott megbeszéléseken, szerdán tárgyalt Vang Ji kínai külügyminiszterrel, majd hivatalosan útjára indította az „Európa ízei” kampányt, amely földrajzi eredetvédelemmel rendelkező termékeket mutat be a kínai közönségnek. Ezek között a pármai sonka, a feta sajt és a bordói bor, valamint a bajor sör mellett ott a magyar tokaji bor is. Az első napi kiállításon, az EU képviseletén 18 ország 60 terméke között egy tokaji aszú és két furmint kapott helyet.
A nyitás és reform meghirdetése előtt álló Kína a Mao Ce-tung halálát megelőző évben, 1975. május 6-án lépett diplomáciai kapcsolatra az unió elődjével, az akkor 9 tagú Európai Közösséggel. A kétoldalú kereskedelem abban az időben elenyésző volt, tavaly pedig a forgalom értéke – kínai adatok szerint – elérte a 615 milliárd dollárt. Míg Kínának az EU a legnagyobb kereskedelmi partnere, addig az EU-nak Kína a második legfontosabb piaca. Brüsszel és Peking 2003-ban döntött a stratégiai partnerségről, s azóta a kereskedelmi forgalmuk több mint megnégyszereződött.
Kína ugyanettől az évtől kezdve diverzifikálta devizatartalékát és egyre nagyobb teret engedett az eurónak, a dollár korábbi dominanciáját gyengítve. A hitelválság idején Peking rendre azt hangsúlyozta, hogy Európa mellett áll, és jelentősen fokozta tartalékait az európai valutában: a 2011. évi 26 százalékról 2015 elejére devizatartaléka közel egyharmadára növelte.
A kapcsolatok elemzői még kiemelik, hogy az Európai Központi Bank két éve a kínai jegybankkal devizacsere-megállapodást kötött, amellyel elősegítette a nem konvertibilis kínai nemzeti valuta használatát. Kína egyre aktívabb az európai piacon, 2014 végén az ötödik legnagyobb befektetőként volt jelen. Megfigyelők arra számítanak, hogy a két fél között folyó szabad kereskedelmi tárgyalások hamarosan eredményt hozhatnak, s ezáltal a gazdasági kapcsolatok újabb lendületet vesznek.
