Győrffy Balázs elmondta: eddig 32 ezer adásvételi szerződés érkezett a NAK-hoz, a feladatot sikerrel ellátták, az adásvételek ideje nem hosszabbodott meg, minden esetben határidőn belül döntöttek.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) A birtokpolitikai mozgástérrel kapcsolatos bizonytalanságok hatásai az Európai Unió új tagállamainak szabályozására címmel rendezett tanácskozásán Szilágyi Ákos, a Miskolci Egyetem docense rámutatott: 2014 május elsejétől, a moratórium lejártával ki kellett alakítani az uniós jogrendnek megfelelő szabályozást.
A legfontosabb jogi kereteket az unió elsődleges jogforrásai adják, ezek közül kiemelte a diszkrimináció tilalmát, a tőke szabad mozgását és a letelepedés szabadságát előíró irányelveket, ezeknek a tagállamoknak meg kell felelni. A tagállamok szabályozása sokféle, a jelenlegi magyar szabályozás alapvetően a mezőgazdasági földre koncentrál, a mezőgazdasági üzem kategória kidolgozása várat magára. A törvény a tulajdonhasználati kérdéseket rendezte, az öröklési kérdések nincsenek szabályozva – mondta.
Kurucz Mihály, az ELTE docense kitért arra, hogy Magyarország az EU tagjaként köteles betartani az uniós jogot, ennek megfelelően kell a saját belső szabályozását átalakítani. Ha ezt nem teszi, akkor a bizottság fellép a szerződésszegő állammal szemben, továbbá az állampolgárok is felvethetik az uniós jog sérelmét.
Korom Ágoston, az NKE tanársegédje szerint az európai birtokpolitika legnagyobb problémája az, hogy régebben csak a tőke szabad mozgásának kritériumait kellett alkalmazni, jelenleg viszont az összes gazdasági alapszabadság kritériumának kell megfelelni. Ez a tagállam szabályozási képességének drasztikus csökkenéséhez vezethet – fejtette ki. Az a baj, hogy nem tőke a föld – fogalmazott. Az európai gazdasági alkotmányosság az európai jogban elsőbbséget élvez a többi szerződéses rendelkezéssel szemben – mondta.
