„Ebben se több, se kevesebb nem lesz, mint ami az EBRD-vel kötött megállapodásban van” – tette hozzá az államtitkár.
Orbán Gábor elmondta: a kormány továbbra is tartja magát ahhoz – erről a szerdai kormányülésen is állásfoglalás született –, hogy az EBRD-vel megkötött szerződésben szereplő módon terjesztik be a jövő évi bankadó csökkentésére szóló javaslatot.
Az államtitkár szerint a befektetési szolgáltatói szektor gondjait is úgy próbálja megoldani a kormány, hogy ne sérüljenek az EBRD-vel kötött megállapodásban foglaltak.
Orbán Gábor kiemelte: a Magyar Bankszövetséggel folytatott tárgyalások alapján egyes kérdésekben most nagyon bizakodó, például a magáncsőddel kapcsolatban kompromisszumos megoldás várható.
Az év végén, a jövő év elején a magyar GDP alakulása olyan pályára állhat, amikortól már komoly szükség lesz a hitelezés bővülésére – mondta az államtitkár.
Orbán Gábor kiemelte: a kormány a Brüsszelnek megküldött konvergenciaprogramban is rögzítette, hogy Magyarországnak olyan hatékonyan, átláthatóan és körültekintően működő bankokra van szüksége, amelyek hitelezésükkel támogatják a növekedést.
A kormány prosperáló bankrendszert tart kívánatosnak – mondta Orbán Gábor.
Orbán Gábor kifejtette: a hazai bankrendszer túlzottan szétaprózódott, az itt működő 8-9 univerzális nagybank nem tudja azokat a hatékonysági előnyöket felmutatni, amelyek jobban garantálják a tisztességes működést, másrészt megfelelő jövedelmezőséget biztosítanak.
Orbán Gábor a hazai bankszektorban az állami tulajdonszerzéseket, a többségében hazai tulajdonú bankrendszer szükségességét egy hatékonyabban működő bankszféra érdekében tartotta szükségesnek. Ennek ellenére az állam nem akarja, hogy hosszú távon a bankok állami kézben maradjanak – emelte ki az államtitkár.
Emlékeztetett arra: a bankrendszernek a devizahiteles-elszámolás 600-700 milliárd forintos közvetlen veszteséget okoz, de a másik oldalon a banki mérlegek jelentősen megtisztulnak, ez segítheti a hitelezés ismételt, jelentősebb beindulását.
