Az uniós tagországok a keleti partnerségi programban részt vevő országokkal – Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Grúziával, Moldovával és a háborús konfliktus sújtotta Ukrajnával – tanácskoznak a kapcsolatok fejlesztéséről a lett nemzeti könyvtár épületében. Ez immár a negyedik ilyen csúcstalálkozó.
Az értekezlet végén várhatóan nyilatkozatot fogadnak el, amelynek egyik sarkalatos pontja a hat partnerország területi épségének védelme lesz. A Moszkvával szorosabb kapcsolatot fenntartó Fehéroroszország és Örményország előzőleg jelezte, ellenezni fogja, hogy a dokumentum bírálja Oroszországot az ukrajnai és grúziai katonai beavatkozás miatt, és nem hajlandóak aláírni olyan nyilatkozatot sem, amely utalna a Krím „törvénytelen annektálására”.
A 13 oldalas, 30 cikkelyből álló nyilatkozattervezet számos problémakörrel foglalkozik, kezdve a szükséges reformok végrehajtásától az energiabiztonságon át egészen a sajtószabadságig és a „befagyott” konfliktusok kezeléséig.
Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője előzőleg közölte, nem szabad várni a rigai csúcsértekezlettől szenzációs eredményeket. Dalia Grybauskaite litván elnök szerint a nyilatkozat csupán nyugtázni fogja a hat partnerország európai törekvéseit.
A csúcstalálkozó részvevői már csütörtök este, munkavacsora keretében megbeszéléseket folytattak. Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök a késő esti órákban külön is tárgyalt Aléxisz Cíprasz görög miniszterelnökkel a görög államadósság kezelését célzó megállapodásról. A tárgyalások majdnem két órán át zajlottak, de ezúttal sem hoztak áttörést, és Merkel úgy fogalmazott, hogy Athénra még kemény munkára vár, további erőfeszítéseket kell tennie a pénzügyi válság rendezése érdekében, amiben számíthat Párizs és Berlin támogatására és segítségére.
A rigai értekezleten az Európai Bizottság és Kijev képviselői szándéknyilatkozatot írtak alá arról, hogy Ukrajna 1,8 milliárd eurós pénzügyi támogatást kap Brüsszeltől az idei és a jövő év folyamán. A pénzt három egyforma részletben utalják át attól függően, hogy Kijev hogyan hajtja végre a szándéknyilatkozatban felsorolt reformokat.
Közvetlenül az értekezlet megkezdése előtt a brit miniszterelnök hivatala bejelentette, hogy David Cameron kormányfő már Rigában megkezdi a megbeszéléseket a London által igényelt uniós reformról és a brit–EU viszonyrendszer újratárgyalásáról.
Cameron minapi meglepően meggyőző választási diadala után érkezett a lett fővárosban. A The Times brit napilap ugyancsak pénteken azt írta, hogy a miniszterelnök villámkörutat tervez a jövő héten több uniós tagállamban, hogy támogatást szerezzen a London által igényelt uniós reformokhoz. Felkeresi Párizst és Berlint, és nem kizárt, hogy ellátogat Magyarországra is.
A brit kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét, és a tárgyalások középpontjában London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna. A brit kormány ragaszkodni akar ahhoz is, hogy az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az újonnan felvett tagországokra, amíg gazdaságaik nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe.
A rigai csúcstalálkozó idején több tucat tüntető gyűlt össze a lett nemzeti könyvtár épülete előtt, hogy szolidaritását fejezze ki Ukrajnával. Plakátjaikon követelték a partnerségében részt vevő országok állampolgáraival szembeni vízumrendszer eltörlését.
