A tájékoztatás szerint a fogyasztásicikk-piac rendkívül árérzékeny, így a kereskedők és a beszállító gyártók számára alapvető piaci követelmény az áremelések fékezése.
Az OKSZ emlékeztet: vállalkozói oldalról a költséggazdálkodás körültekintő üzletpolitikát követel. A fogyasztásicikk-piac érintett szereplőinek túlnyomó része eddig a reklámadó 1 százalékos kulcsa után adózott, a tervezett 5,3 százalékos kulcs pedig ötszörös emelés, miközben az 500 millió forintig nullakulcsos adóalap csökkentése 100 millió forintra durva adónövekedést okoz – közölték.
Az OKSZ szerint az érintett kis- és középvállalkozói körben a növekedés mértéke ennek akár a tízszerese is lehet. Ez kezelhetetlen, kigazdálkodhatatlan költségnövekedés – állítja az OKSZ. A szervezet közlése alapján súlyos feszültség forrása az is, hogy az adómentesség tervezett 100 millió forintos új határa egyidejűleg az adó kiterjesztését jelenti újabb adóalanyokra, a kis- és középvállalkozói körre.
Az OKSZ úgy véli, a kereskedelem számára nagy probléma a saját célú reklám adóztatása is. Ez az a fajta reklám, amikor a kereskedő a saját termékét saját maga reklámozza, például szórólapokon, üzletben elhelyezett feliratokon. A kereskedelmi kis- és középvállalkozások nagyobbrészt ezt a reklámlehetőséget használják.
Az OKSZ szerint a reklámtevékenység elválaszthatatlan bármely gazdálkodó szervezet tevékenységétől, és elengedhetetlen a magyar vállalkozások piaci helyzetének megtartásához, erősítéséhez. A kis- és középvállalkozások számára a túlélés egyik eszköze a saját célú reklám – állítja az OKSZ.
Közölték: a reklámadóról szóló törvény hatályos szövege az 500 millió forint összegben meghatározott adómentes határral a gyakorlatban biztosította, hogy elsősorban a kis- és közepes termelők, szolgáltatók, kereskedők saját célú reklámköltése után ne keletkezzen adóteher.
Az OKSZ mindezért kezdeményezte a saját célú reklám adóztatásának megszüntetését, illetve javasolja az 500 milliós adómentes sáv megtartását is.
