Az Európai Bizottság honlapján nyilvánosságra hozott dokumentumban Brüsszel első helyen azt javasolja Magyarországnak, hogy a középtávra előirányzott strukturális deficit elérésének érdekében hajtson végre fiskális kiigazítást, idén a bruttó hazai termék 0,5, jövőre pedig 0,6 százalékának megfelelő mértékben.
A bizottság egyebek között javasolja a kormánynak, hogy tegyen intézkedéseket a reálgazdaság normális finanszírozásának helyreállítására, csökkentse a piactorzító szektorspecifikus adókat, a közmunkára fordított költségvetési forrásokat irányítsa át az aktív munkaerő-piaci intézkedések megvalósítására, valamint növelje a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét az oktatásban.
A dokumentum rámutat, hogy a kormány konvergenciaprogramja a GDP-arányos költségvetési hiányt 2015-ben 2,4 százalékra, 2017-ben 1,7, 2018-ban pedig 1,6 százalékra tervezi csökkenteni. A GDP-arányos államadósság 2015-ben 74,9, 2018-ra 68,9 százalékra csökken.
A bizottság megállapítása szerint a makrogazdasági környezet 2016-ig lehetővé teszi a költségvetési terv megvalósítását, ez után pedig kifejezetten kedvezőre fordul. A tervek megvalósításához szükséges intézkedések azonban 2016-tól nem lettek kellőképpen definiálva. Az EB 2015-ös tavaszi előrejelzését alapul véve a strukturális egyensúly alakulása és a kiadások nettó növekedése egyaránt a 2015-ös és 2016-os előirányzatok megvalósítását kockáztatja, ezért pótlólagos intézkedések meghozatalára lesz szükség.
A bankszektor kihívásai nem enyhültek az elmúlt tizenkét hónapban, különösen nem a piaci alapú hitelezési gyakorlat helyreállítása tekintetében – állapítja meg a dokumentum. A banki hitelezés 2013 közepétől elsősorban támogatott programok keretében valósult meg, a kis- és középvállalati hitelezésben például 40 százalékos arányban. A nagy adó- és szabályozási terhek alatt, a nem teljesítő hitelek magas aránya mellett nem nagyon ösztönzi a bankokat semmi a normális, nem támogatott hitelezési tevékenység fokozására.
Magyarország pénzügyi stabilitási kockázatoknak kitettségét nagyban csökkentette a devizaalapú hitelek forintosítása. A nem teljesítő hitelek magas aránya ugyanakkor továbbra is a devizaalapú lakossági hitelek miatt áll fenn. Az adósmentés jórészt nem a fizetésképtelen hitelfelvevők terheit enyhítette, és nem tűnik valószínűnek, hogy meg tudná oldani a nem teljesítő hitelek problémáját. A hatékony portfóliótisztítást egyebek között a végrehajtás, illetve az ügyek bírósági vagy peren kívüli rendezésének hiányosságai nehezítik.
A dokumentum megállapítja, hogy az elmúlt egy évben növekedett a közvetlen állami tulajdon részaránya a bankszektorban. Az Európai Bizottság javaslatában annak a véleményének adott hangot, hogy a közvetlen tulajdon útján gyakorolt állami beavatkozás a bankszektorba nagy pénzügyi kockázatokat hordozhat még abban az esetben is, ha csak átmeneti jellegű megoldásról van szó.
A legutóbbi adózási intézkedések a bizottság szerint visszatérést jelentenek a szektorspecifikus társasági adók részaránya növelésének gyakorlatához. Az adózás kiszámíthatatlansága és esetlegessége torzítja a beruházások szektorok közötti eloszlását. A legutóbbi enyhítések ellenére is az alacsony jövedelmű rétegek egyes csoportjainak adóterhe uniós összehasonlításban a legmagasabbak közé tartozik. Különösen igaz ez az egyedül élőkre.
Az adóelkerülés és az áfacsalás visszaszorítására legutóbb tett intézkedéseket a bizottság javaslatai szerint az adóbeszedés adminisztratív hatékonyságának növelésével, a kis- és középvállalatok adminisztratív terheinek enyhítésével kellene kiegészíteni.
Összességében javult a foglalkoztatás 2014-ben Magyarországon – állapítja meg a jelentés. A gazdasági fellendülés a magánszektorban is a foglalkoztatás növekedését vonta maga után. A 2011 óta jelentősen kibővített közmunkaprogram azonban módosításokra szorulna, mivel nem kellőképpen hatékony, és torzítja a munkaerőpiac működését.
A rendszer finanszírozásának költsége az elmúlt négy évben megnégyszereződött, a GDP 0,8 százalékára növekedett, és az előrejelzések szerint 2018-ra a mostaninak a duplájára emelkedik. A programból való eredményes kilépés aránya 13,8 százalékos volt 2014 első felében, ami arra utal, hogy a rendszer nem szolgálja kellő hatékonysággal a munkanélküliek visszavezetését a munka világába.
Történt némi előrelépés a roma gyerekek oktatásában, egy rendszerszemléletű program kidolgozása azonban még várat magára – állapítja meg az Európai Bizottság 2015-ös magyarországi gazdaságpolitikai ajánlásában.
