Varga Mihály kiemelte: megállt az adósság növekedése, csökkent az ország külső kitettsége, és tartós a költségvetési fegyelem.
Arra a felvetésre, hogy a „korai” 2016-os költségvetés a hitelminősítői feljavítást szolgálja, a miniszter kijelentette: a büdzsének az a célja, hogy az ország gazdálkodását szabályozza a központi bevételeken és kiadásokon keresztül. „Annak örülünk, ha ezt is figyelembe veszik a hitelminősítők az értékelés elkészítésekor, de az alapvető cél mégis az, hogy a céljaink megvalósuljanak, az ellátandó közösségi feladataink a szükséges forrásokkal rendelkezzenek” – fogalmazott.
Varga Mihály szólt arról, hogy jelenleg rendkívül kedvező a magyar állampapírok árazása, a piac kedvezőbb megítélést mutat, mint a hitelminősítők. Ugyanakkor egy felminősítés kedvező üzenetet jelent a befektetők felé, és hozamcsökkentő hatása lehet.
A jövő évi költségvetésről elmondta, hogy az az előző éveknél nagyobb tartalékot tartalmaz, amit az is indokol, hogy a korábbi tervezés miatt kevesebb tényadat áll rendelkezésre.
Egy kérdésre kijelentette azt is, hogy a minél kisebb mértékű deficit elérése a cél, de a nulla százalékos hiányt csak lépésről lépésre lehet teljesíteni: az idei 2,6 után jövőre 2,4 százalékos deficitet terveznek, ami nem zárja ki, hogy ennél alacsonyabb legyen.
Az adósságszabály-képletről szólva elmondta, hogy a magyar gazdaság korszakhatárhoz ért, az erőteljes növekedéshez alacsony infláció társul. A 2011-ben meghatározott adósságszabály módosítását azért kezdeményezték, mert annak alkalmazása indokolatlanul visszavetné a gazdasági növekedést. Megjegyezte, hogy Magyarország 2011 óta minden évben csökkenteni tudta adósságát.
