A magyar gazdaságot terhelő kockázatok között Varga Mihály a legjelentősebbeknek az ukrajnai konfliktust és Görögország euróövezetből való esetleges távozását nevezte, aminek átgyűrűző hatása lehet a belföldi állampapír- és devizapiacra.
Hangsúlyozta azonban, hogy a „grexitnek” sokkal csekélyebb hatása lenne Magyarországra, mint Szerbiára, Romániára vagy Bulgáriára, ahol Magyarországgal ellentétben jelen vannak görög bankok.
Kedvező hatása van viszont az alacsony olajáraknak, amelyek segítik, hogy tovább növekedjen Magyarország nagy folyó fizetésimérleg-aktívuma, az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programja pedig támogatja a magyar kötvénypiacot – mondta Varga Mihály a Reutersnek csütörtök délután adott interjújában.
A miniszter szerint a monetáris tanács „ésszerű és jó döntést hozott, amikor kedden kamatcsökkentés mellett döntött, és további tere is lehet a kamatok mérséklésének”.
„Ki kell használni a lehetőséget a hitelköltségek további csökkentésére. Ez költséget takarít meg az államnak, és megtakarítást jelent a vállalatoknak és a háztartásoknak” – mondta Varga Mihály.
A jegybank kedden rekordmélységbe, 1,65 százalékra szállította le az irányadó kamatot, és jelezte, hogy lehetőség van további kamatcsökkentésre, mert az inflációs nyomás várhatóan mérsékelt marad.
„A forint továbbra is erősebb, mint erre az évre prognosztizálták, így összességében azt hiszem, nincs ok aggodalomra” – mondta Varga Mihály.
A miniszter arra számít, hogy a három nagy hitelminősítő közül legalább az egyik az idén a befektetésre ajánlott kategóriába minősíti fel Magyarországot.
Varga Mihály szerint nagyot javult a kormány és a kereskedelmi bankok viszonya, és nagyon sok függ attól, hogy 2016-ban fellendül-e a hitelpiac.
A kormány arra törekszik, hogy decemberig megszülessen a megállapodás a GE-vel a Budapest Bank megvásárlásáról, majd a bank egybeolvad az MKB-vel, ami „igen logikus lépés lenne”. Ezen kívül a kormány nem tervezi további rendszerszinten fontos bankok megvásárlását – mondta Varga Mihály a Reutersnek.
