Soha ilyen kevés lakás nem épült Magyarországon, mint az elmúlt években. A jelenlegi tempó mellett a hazai lakásállománynak négyszáz évre lenne szüksége a megújuláshoz. Miközben egy átlagos épület élettartama még rendszeres felújításokkal is száz év körül mozog. – Magyarország idővel a romos lakások országává válhat – nyilatkozta lapunknak a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület projektvezetője. Párdi Zsófia elmondta: a lakások jelentős hányadának állapota már most sem megfelelő, a hazai otthonok hetven százaléka felújításra szorulna.
A negatív rekordot a lakásépítések terén 2013-ban érte el az ország, akkor összesen 7293 lakóingatlan épült. Alig volt jobb a tavalyi év, amikor csupán 8358 lakóépület került tető alá. Ilyen kevés ingatlan csak a háborús években készült országunkban. Az építési kedv a 2008-as pénzügyi válságot követően csökkent a mostani szintre, s azóta is mélyponton van.
Párdi Zsófia adatai szerint évente 40-43 ezer új otthon átadására lenne szükség ahhoz, hogy százévente megújuljon a mintegy 4,4 milliós magyar lakásállomány, és ezáltal legalább a mostani szinten maradjon az otthonok állapota. Fellendülés azonban mindaddig nem várható, amíg a kormányzat nem hoz olyan intézkedéseket, amelyek lökést adnának a házépítésnek.
– A sürgető lépések közé tartozna az új építésű lakások forgalomba hozatalát, illetve az építőanyagokat és az építőipari szolgáltatásokat terhelő 27 százalékos általános forgalmi adó (áfa) ötszázalékos szintre csökkentése – állítja a szakértő. Elmondta: több országban – például Franciaországban és Romániában – már bevezették a szociális lakások körében az öt százalék körüli kedvezményes áfát. A szakember megjegyezte, hogy idehaza is meg kellene határozni a szociális lakások körét, de a luxuslakások kivételével minél tágabb kategóriát kellene megalkotni, hogy a lehető legtöbb család részesülhessen az áfakedvezményben, s az ilyen építkezésekhez minél több uniós támogatást igénybe lehessen venni.
A széles körű adócsökkentés mellett arra is szükség lenne, hogy a kormányzat a bankokkal közösen dolgozzon ki olcsó hitelkonstrukciókat a háztartások számára. Ez a mostani alacsony piaci kamatok mellett vélhetően nem lenne nehéz feladat – tette hozzá a projektvezető. Úgy véli: a kabinetnek a mostaninál sokkal intenzívebben kellene ösztönöznie a bérlakások építését is. Magyarországon ugyanis óriási hiány van az ilyen típusú ingatlanokból, miközben egyre nagyobb irántuk az igény. Folyamatosan növekszik ugyanis azoknak a száma, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy saját lakást vegyenek.
– Mindezek mellett az egyesületünk, több civil szervezettel közösen, azt is szeretné elérni, hogy kormányzati szinten legyen felelőse a lakásépítési ágazatnak. Jelenleg ugyanis szét van aprózva a szakággal kapcsolatos felelősségi kör – jegyezte meg Párdi Zsófia.
