A becslések szerint ötször annyit költenek, mint a németek, hatalmas családdal érkeznek, prémium szolgáltatásokat vesznek igénybe és a legexkluzívabb helyeken laknak, sokáig maradnak és újra visszatérnek. Nem véletlen, hogy az arab országokból érkező turisták a világon mindenütt a vendéglátók nagy kedvencei. Hazánkba korábban alig jöttek a világnak arról a feléről. Mint Czunyi Tímeától, a Magyar Turizmus Zrt. arab országokért felelős piacfejlesztési menedzserétől megtudjuk, amikor 2011-ben Magyarország lehetséges úti célként feltűnt az arab piacon, sokan hazánk földrajzi fekvésével sem voltak tisztában, egyedül Bécset ismerték, Budapestet ahhoz tudták viszonyítani. A helyzetet akkoriban vízumproblémák és a közvetlen járat hiánya is nehezítette. Ehhez képest ma már kedvelt úti célnak számít hazánk: családi nyaralásoknak, konferenciáknak és céges jutalomutaknak, meglepő módon nászutaknak is népszerű helyszíne. Ma már van olyan utazási iroda, amely Dubajban értékesít magyarországi utakat, és évente 1500 embert hoz onnan.
A Központi Statisztikai Hivatal az Emirátusokból és az Öböl-térségből érkező turisták számát nem tartja nyilván, erre vonatkozóan egyelőre csak becslések vannak: az általános vélekedés szerint évente ezres nagyságrendben érkeznek hazánkba térségbeli vendégek. Nyáron jellemzően hosszabb ideig maradnak, akár 10-14 napot is a szállodákban töltenek. A szakmabeliek éves szinten mindenképp több tízezer arab vendégéjszakával számolnak, míg a konkrétabb becslések 60 ezres nagyságrendről szólnak. Összehasonlításképp: az orosz vendégek 780 ezer, a japánok 150 ezer, az uniós országokból érkezők 8,5 millió éjszakát töltöttek tavaly szálláshelyeinken.
Nincs szó tehát nagy számról, de ez várhatóan nem marad így. Az európai nemzeti turisztikai hivatalokat tömörítő Európai Turisztikai Bizottság kutatása szerint az Egyesült Arab Emírségekből Európába utazó turisták száma évente 12,3 százalékkal nő, viszont a mi térségünkbe 29,5 százalékos emelkedés várható. Ennek tükrében fontos adat, hogy az arab világ már most évente 20 milliárd dollárt költ külföldi utazásokra. A piac fontosságára a Kereskedelmi Világszervezet prognózisa is rámutat: e szerint 2020-ra arányaiban az Öböl-menti országokból érkező turisták száma nő meg leginkább.
A bővülést az Emirates Airlines tavaly októberben indított Dubaj–Budapest járatának adatai is igazolják. Horváth Gábor countrymenedzser pontos számokat ugyan nem oszthatott meg velünk, de annyit elárult, hogy az elmúlt 6 hónapban kimagasló, mintegy 80 százalékos foglaltságot értek el napi járatukkal. Az indulás óta több mint 60 ezer utast szállítottak, és mivel a foglaltság jóval meghaladta az előzetes várakozásokat, a cég nemrég bejelentette, hogy az eddig használt Airbus A330-200-as repülőgépet 364 ülőhelyes Boeing B777-300-as gépre cseréli ezen az útvonalon. Az első ilyen járat idén december 1-jén landol Budapesten. Azt a menedzser nem árulta el, hogy az utasok hány százaléka érkezik konkrétan az Arab Emírségekből, mindössze annyit tudtunk meg, hogy többségük a Közel-Keletről és az ausztráliai, illetve ázsiai régióból látogat el hozzánk. A légitársaság utazási irodákkal is együttműködik, értékesítésük jelentős hányadát a velük való kooperáció teszi ki. Emellett a vállalat az online foglalások számában is növekedést tapasztal.
Az Emirates járatindítása a hazai turizmus szempontjából azért számít mérföldkőnek, mert a cég gépeivel jóval tehetősebb réteg érkezik, mint amelyik korábban a Wizz Air járatait használta; a fapadosokkal jellemzően nem az igazán sokat költő vendégek érkeztek hazánkba. Az Öböl-térségből 2011 óta a Dohából induló Qatar Airways is szállít utasokat, mellette pedig számolni kell a Turkish Airlines átszállásos járataival is. Sokan jönnek Budapestre bécsi és prágai érkezéssel is. A komolyabb növekedés azonban a szállodák és utazási irodák visszajelzései szerint az Emirates tavalyi járatnyitásához köthető.
Az arab vendégeket elsősorban Budapest és a pezsgő városi élet érdekli. Nagy létszámuk miatt fontos számukra, hogy olyan szállodát találjanak, ahol a szobák összenyithatók. Van, hogy apartmant bérelnek vagy egy teljes szintet vesznek ki és záratnak le a hotelekben. Mint a Magyar Turizmus Zrt. szakemberétől megtudtuk, az utóbbi egy-két évben ugrásszerűen megnövekedett azoknak a száma is, akik jutalomútra érkeznek hozzánk közel-keleti cégektől.
Az Atlasz Travel az arab piacra már nyolc éve kiemelten fókuszál, élénkülést pedig 2012 óta tapasztal. Mint Bottyán Éva igazgatótól megtudtuk, az iroda klasszikus turistacsoportokat, üzleti és jutalomutazáson részt vevőket, egyéni turistákat, köztük tíz-tizenkét fős családokat, sportdelegációkat, konferenciaturistákat egyaránt fogad. Tavalyelőtt például Egyiptomból érkezett Budapestre 600 fős gyógyszerész-konferencia. Azért, hogy ennek helyszíne a magyar főváros legyen, az Atlasz nagyon sokat küzdött, lévén az ilyen konferenciacsoportokért versengnek az európai városok.
Az igazgató elmondása szerint az arab területekről érkezők főként Budapestre kíváncsiak, máshová még kevesen utaznak. A turistacsoportok a látogatást szívesen kombinálják egynapos bécsi kiruccanással is. A vendégeket nagyon érdeklik a termálfürdők, de eddig sajnos még lehetett őket a szomszédos országokból elcsábítani. Ennek fő oka az, hogy infrastruktúránk nem megfelelő: egyrészt a fővárosi gyógyfürdőkhöz nem tartoznak csúcshotelek, másrészt aki gyógyulni jön, az nem akar wellnesst látni, és fordítva. Viszont hazánkban ez a kettő jellemzően nincs szétválasztva, ami zavart okoz.
Ugyancsak kiemelten foglalkozik az arab piaccal a Prime Travel: Gálházi Mária cégvezető 3-4 éve nyitott irányukba, igazi előrelépést viszont csak tavaly érzékelt. Mint mondja, a térségből érkező vendégek igényeire nagyon kell figyelni, az étkezés, a vallási előírások kulcsfontosságúak. Ezen a téren még nem felkészült minden hotel: míg például Bécsben magától értetődő, hogy a szállodákban Korán és imaszőnyeg is elérhető, Mekka irányát pedig jelölik a szobákban, addig nálunk ez nem jellemző. Azt, hogy ugyan fürdőink világhírűek, de a fővárosban nincsen olyan exkluzív ötcsillagos gyógyhotel, mint például Sárváron a Spirit, a cégvezető is komoly hiányosságként említi. Probléma az is, hogy egyelőre kevés exkluzív étterem tud halal étkeztetést biztosítani, ami főleg konferenciáknál, nagyobb csoportoknál kínos. Egyéb esetekben a csekélyebb mennyiség miatt könnyebben megoldható az ilyen ételek beszerzése.
A hotelek közül egyre több figyel az új piacra. A két hónapja nyitott luxus butikszálloda, az Aria Hotel Budapest például már az induláskor nagy hangsúlyt fektetett az arab régióból érkező utasok fogadására is. Mint Stelkovics Judit szállodaigazgatótól megtudtuk, a New York-i központtal rendelkező, Library Hotel Collection lánchoz tartozó szállodába a legtöbb vendég ugyan a tengerentúlról érkezik, de a nyitás óta eltelt rövid idő alatt is jöttek már hozzájuk vendégek Katarból és az Egyesült Arab Emírségekből. Többségük egyelőre online csatornákon és nem utazási irodákon keresztül foglalt magasabb szobakategóriákat, lakosztályokat.
A szakember szerint az arab piacnál a kapcsolatépítés és a bizalom különösen fontos: a szolgáltató szektornak barátságot kell kötnie az arab országokból utaztató irodákkal, legyen az helyi vagy kinti képviselet. Ennek kiépítése hosszú, időigényes folyamat. Ugyancsak sokat számít, ha figyelnek a vendégek speciális, kultúrából adódó igényeire. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a reggeli büféasztalon jelölik a disznóhúsból készült ételeket, és elérhetővé teszik azok marhából készült verzióját is. Emellett célszerű ismerni a halal konyhával rendelkező budapesti éttermeket is. A családok szeretik, ha egy emeleten, nagyobb lakosztályban és közel egymáshoz lakhatnak, a szobákban pedig meghatározzák Mekka irányát. Ha igénylik, akkor a hoteleknek be kell tudniuk szerezni imaszőnyeget és Koránt is.
Hasonló elvárásokról számol be Nagy Anikó, az Aquaworld Resort Budapest Hotel és Élményfürdő értékesítési vezetője. Szállodájukba az arab országokból főként családok érkeznek, elsősorban nyáron, amikor amúgy is utaznak, a hőség elől menekülve jutnak el hazánkba. A sok gyerekkel, olykor több feleséggel megszálló családok miatt nagy előnynek számít, hogy a hotel 45 két- és háromszobás apartmannal is rendelkezik. A családok mellett a szállodába az arab térségből sportcsoportok is érkeznek, szintén növekvő számban. Az igazi emelkedés az értékesítési vezető szerint a Qatar járatnyitásával kezdődött, de minőségi fordulatot véleménye szerint is az Emirates járatindítása jelentett a tavalyi év végén. A vendégek igényei a szállodában is kiemelkedőek: hiába félpanziós az ellátás, kérnek ebédet és rengeteg kezelést is igénybe vesznek; költésük jóval meghaladja az európai átlagot.
Nagy Anikó nehézségként egyedül a fürdőzést említi. Mint mondja, ha az arab vendég Európában nőtt föl, akkor nyitottabb a közös fürdőzésre, de sokan igénylik az elkülönítést. Ezt több szálloda is külön fürdőórákkal biztosítja, vagy a wellnessrészleg egyes medencéit keríti el a nők részére.
Utóbbit említi nehézségként Mácsai Péter, a Danubius hévízi szállodáinak vezetője is. A cégcsoport öt-hat éve foglalkozik az arab piaccal, jó néhány vendég már Hévízre is érkezett, idén létszámuk várhatóan 50-60 fős lesz. A szakember az Öböl-térségből érkező vendégkört nagyon jónak tartja, mint mondja, ők azok, akik előre megveszik a gyógycsomagokat, a helyszínen pedig rengeteg extra kezelést is kérnek. Az viszont tény, hogy teljesen más a kultúrájuk, mint például a németeké: előfordul, hogy pontatlanok, késnek a kezelésekről. A vízummentességből fakadóan Mácsai a budapesti hotelekhez képest kisebb mértékű arab vendégszám-növekedésre számít Hévízen. Mint mondja, a település a pihenni és gyógyulni vágyó vendégkörnek tökéletes úti cél, de Budapest a maga sokrétű kínálatával sok esetben erősebb vonzerővel bír.
