Athén elszámította magát?

A Financial Times szerint Görögország arra játszik, hogy a legutolsó pillanatig elnyújtsa a tárgyalásokat.

A Görögország és a mentőprogram lebonyolításáért felelős intézmények közötti egyeztetéseket ismerő névtelen forrásokra hivatkozó lap szerint a hitelezők amiatt aggódnak, hogy Athén veszélyesen elszámítja magát, arra játszik, hogy a lehető legutolsó pillanatig elnyújtsa a tárgyalásokat abbéli reményében, hogy végül a hitelezők beleegyeznek a nagyarányú adósságleírásba, és átutalják az Athénnak félretett 7,2 milliárd eurót, amihez csak kevés feltételt támasztanak.

„Nem megállapodni akarnak. Adósságelengedést akarnak. Szerintem nem fognak mozdulni. Azt hiszem, arra várnak, hogy mi pislogjunk elsőnek, de ez nem fog megtörténni” – idézi a lap az egyik neve mellőzését kérő tisztviselőt.

A Financial Times arra is rámutat, hogy Athén elvesztette a játszmában szinte egyetlen szövetségesét, az Európai Bizottságot, és ezt Juncker el is mondta a többi biztosnak a testület legutóbbi tanácskozásán.

A görögök szerint ugyanakkor nem ez a helyzet, legutóbb benyújtott javaslatukban megfelezték az általuk javasolt és a hitelezők által elvárt strukturális hiánycél közötti különbséget, és azt várják, hogy ezt a hitelezők is megtegyék. Jeroen Dijsselbloem, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport elnöke ugyanakkor pár hete kijelentette: tévedés azt hinni, hogy a megoldás félúton van a görögök és a hitelezők javaslata között.

A hitelezők azt is kifogásolják, hogy bár Athén látszólag engedményt tett, a javaslatból mégse derül ki, hogy a különbségnek mi a fedezete a költségvetési számtanban, ehelyett újabb javaslattal állt elő adóssága egy részének elengedésére, amiről a hitelezők hónapokkal ezelőtt közölték, hogy szó sem lehet róla, míg a jelenlegi mentő- és reformprogramot végre nem hajtják.

A hangulat olyannyira megromlani látszik a lap szerint, hogy akár meg is hiúsulhat Aléxisz Cíprasz görög kormányfő szerdai külön szervezett találkozója Angela Merkellel, Francois Hollande-dal és Junckerrel. A bizottság elnöke állítólag közölte, hogy ha Cíprasz hozzáállása nem változott a múlt hét óta, akkor ő nem vesz részt a megbeszéléseken, és a görögök is úgy vélik, hogy Cíprasznak nem kellene részt vennie az egyeztetésen, ha a hitelezők nem tűnnek kompromisszumkésznek.

A lap véleményrovatában Francesco Giavazzi, a milánói Bocconi Egyetem közgazdászprofesszora azt írja, hogy a görögök a szegénységet választották, hát hadd kapják meg. A professzor rámutat, hogy a munkanélküliség, a migráció vagy az Oroszország jelentette kihívás helyett az EU évek óta egy olyan állammal foglalkozik, amely gazdasági teljesítményének 1,8 százalékát adja, ami olyan, mintha Barack Obama hosszú hónapokon át nem nagyon foglalkozna mással, mint Tennessee állammal.

A professzor szerint India és Kína felemelkedése, a dzsihadisták jelentette veszély és az orosz revizionizmus helyett Európa vezetői éveken át azon agonizáltak, hogy mi legyen a görögökkel, ráadásul ennek nem nagyon lett kézzelfogható eredménye, mert a Sziriza-kormány a reformok nagy részét visszavonta.

„Világos, hogy a görögök nem akarják modernizálni társadalmukat. Nem igazán aggasztja őket, hogy a gazdaságot tönkretette a klientelizmus” – írja az olasz közgazdász.

Giavazzi ugyanakkor rámutat, hogy amióta Athén belépett a monetáris unióba, 400 milliárd euró kölcsönt kapott. „Ideje szembenézni a valósággal, hogy ezt sosem fogják visszafizetni” – jegyezte meg.

Giavazzi rámutat, hogy a görög kormány még mindig népszerű, és a görög választók igenis azt támogatják, hogy országuk olyan maradjon, ahol az egy főre eső GDP kevesebb mint fele az írországinak, kevesebb, mint Szlovéniában, és hamarosan Chile is megelőzi. „Csak remélni tudom, hogy Athénban senki sem álmodik arról, hogy az adósságelengedés és az eurózónából való kilépés valamilyen alternatív növekedési utat kínál” – húzza alá a közgazdász.

Hozzáteszi: az EU nem kényszeríthet ki társadalmi és gazdasági reformokat, csak annyit kell világossá tennie, hogy nincs több kölcsön, se garancia, és Athén győzze meg a piacokat arról, hogy képes fizetni a számláit.

„Fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy valóban olyan nagyon fontos-e, hogy Görögország az unió tagja maradjon” – hangsúlyozza a közgazdász. Megjegyzi, hogy a hitelesség már így is, úgy is odavan, az Európai Központi Bank pedig gondoskodott róla, hogy a monetáris unió kibírja a Grexitet.

Giavazzi cikke végén megállapítja: az európai vezetőknek fel kellene ismerniük, hogy a görög válság nemcsak pénzügyi, hanem integrációs kérdés is, mert az euró nem helyettesítheti a mélyebb politikai integrációt, ami nélkül viszont nem képes fennmaradni.

„Ma pedig ennek Görögország az útjában áll” – zárja írását a milánói professzor.