Athén elszámította magát?

A Financial Times szerint Görögország arra játszik, hogy a legutolsó pillanatig elnyújtsa a tárgyalásokat.

A lap véleményrovatában Francesco Giavazzi, a milánói Bocconi Egyetem közgazdászprofesszora azt írja, hogy a görögök a szegénységet választották, hát hadd kapják meg. A professzor rámutat, hogy a munkanélküliség, a migráció vagy az Oroszország jelentette kihívás helyett az EU évek óta egy olyan állammal foglalkozik, amely gazdasági teljesítményének 1,8 százalékát adja, ami olyan, mintha Barack Obama hosszú hónapokon át nem nagyon foglalkozna mással, mint Tennessee állammal.

A professzor szerint India és Kína felemelkedése, a dzsihadisták jelentette veszély és az orosz revizionizmus helyett Európa vezetői éveken át azon agonizáltak, hogy mi legyen a görögökkel, ráadásul ennek nem nagyon lett kézzelfogható eredménye, mert a Sziriza-kormány a reformok nagy részét visszavonta.

„Világos, hogy a görögök nem akarják modernizálni társadalmukat. Nem igazán aggasztja őket, hogy a gazdaságot tönkretette a klientelizmus” – írja az olasz közgazdász.

Giavazzi ugyanakkor rámutat, hogy amióta Athén belépett a monetáris unióba, 400 milliárd euró kölcsönt kapott. „Ideje szembenézni a valósággal, hogy ezt sosem fogják visszafizetni” – jegyezte meg.

Giavazzi rámutat, hogy a görög kormány még mindig népszerű, és a görög választók igenis azt támogatják, hogy országuk olyan maradjon, ahol az egy főre eső GDP kevesebb mint fele az írországinak, kevesebb, mint Szlovéniában, és hamarosan Chile is megelőzi. „Csak remélni tudom, hogy Athénban senki sem álmodik arról, hogy az adósságelengedés és az eurózónából való kilépés valamilyen alternatív növekedési utat kínál” – húzza alá a közgazdász.

Hozzáteszi: az EU nem kényszeríthet ki társadalmi és gazdasági reformokat, csak annyit kell világossá tennie, hogy nincs több kölcsön, se garancia, és Athén győzze meg a piacokat arról, hogy képes fizetni a számláit.

„Fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy valóban olyan nagyon fontos-e, hogy Görögország az unió tagja maradjon” – hangsúlyozza a közgazdász. Megjegyzi, hogy a hitelesség már így is, úgy is odavan, az Európai Központi Bank pedig gondoskodott róla, hogy a monetáris unió kibírja a Grexitet.

Giavazzi cikke végén megállapítja: az európai vezetőknek fel kellene ismerniük, hogy a görög válság nemcsak pénzügyi, hanem integrációs kérdés is, mert az euró nem helyettesítheti a mélyebb politikai integrációt, ami nélkül viszont nem képes fennmaradni.

„Ma pedig ennek Görögország az útjában áll” – zárja írását a milánói professzor.