Niklai Ákos, A hazai szállodaipar teljesítménye 2014-ben, 2015 I. negyedévében – tendenciák, kihívások, lehetőségek címmel tartott sajtótájékoztatóján rámutatott: a turizmus és a szállodaipar Magyarországon szépen fejlődött az elmúlt években, a növekedést tekintve első helyen áll az ország Európában.
A turizmus 9 százalékkal járul hozzá a GDP-hez, több mint 300 ezer munkahelyet tart fenn, az ágazat devizabevételei 4 milliárd eurót tesznek ki – ismertette.
A vendégéjszakák összetétele egészséges: összesen 18,4 millió szállodai vendégéjszakából 8,1 millió belföldi, 10,3 millió külföldi volt 2014-ben, előbbi 7,3 százalékkal, utóbbi 2,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
Niklai Ákos meglepőnek nevezte, hogy a külföldi vendégéjszakák száma vidéken az elmúlt 14 évben nem emelkedett. Részben a válságnak is betudható, hogy csökkent az üzletikonferencia-célú utazások részaránya. Az elmúlt 14 évben a német piac 45,2 százalékkal zsugorodott, ez főleg a vidéki szállodákat érintette súlyosan – mondta.
A negatívumok között említette még, hogy lerövidült az átlagos tartózkodási idő – ami világtrend –, és lecsökkent az előrefoglalások aránya. A technológiai fejlődéssel – online travel agent (OTA), árösszehasonlító portálok, kuponos portálok – a foglalások 40-60 százaléka digitális csatornán történik, aminek jelentős árcsökkentő hatása van.
Kedvezően hatott viszont a turizmusra az uniós csatlakozás, a schengeni övezeten belüli könnyítések. A SZÉP-kártya a vidéki szállodák belföldi szobaárbevételének 25 százalékát adja, ami szintén fontos eredmény, de a forgalma elmarad az üdülési csekkétől.
A pozitív tendenciák közé sorolta, hogy a vendégéjszakák száma országosan 2000 és 2014 között 60 százalékkal nőtt, a belföldi növekedés csaknem 100, a külföldi közel 40 százalék. Ennek eredményeként 14 év alatt a szobafoglaltság majdnem 5 százalékponttal 51,8 százalékra nőtt.
A szállodai kapacitás 40 százalékkal bővült. A magasabb kategóriájú szállodák részaránya nőtt, ez minőségi javulást jelent: a 2000-es 2,95 átlagos csillagszám 2012-ben 3,6 százalékra nőtt, és azóta tovább emelkedett. A kedvező ár-érték arány a magyar szállodák fő vonzereje, a nettó szobaárak csökkentek a négycsillagos és az ötcsillagos kategóriában az elmúlt 14 évben. A csökkenésben szerepe volt annak is, hogy az áfa 12 százalékról 18 és 27 százalékra nőtt, amit a szállodák nem tudtak az áraikban érvényesíteni – jelezte.
A szállodaszövetség javaslata szerint az áfát csökkenteni szükséges, ami növelhetné a bevételeket, javítaná a minőséget és a jövedelmezőséget, lehetne felújításra költeni – mondta az elnök. Az új vidéki szállodák egy része nem a piaci igények szerint létesült, nem generáltak keresletet, veszteségesek és árversenyt támasztottak – mutatott rá. Az alacsony szállodai árak miatt az ország az egyik legolcsóbb úti cél lett.
Niklai Ákos a kongresszusi központ hiányáról azt mondta, az üzleti vendégkör növelése érdekében szükséges a minimum négyezer fős létesítmény megvalósítása. A kormányzat marketing tevékenysége szerinte rendkívül szerény költségvetésű, a 15 évvel ezelőtti 15-20 milliárdhoz képest jelenleg 5 milliárd forint, ezért emelni kellene. A törvény nem írja elő, hogy a települések az idegenforgalmi adót turisztikai célokra fordítsák, ez káros – mutatott rá.
A siker érdekében Niklai Ákos szerint összefogás szükséges a kormányzat, önkormányzatok és a turisztikai vállalkozók között. Nemzeti, Budapest, Balaton stratégiákat kell kidolgozni, és meg kell alkotni a turizmus törvényt, és erősebb nemzeti marketinget kell érvényesíteni – összegezte. Véleménye szerint az uniós forrásokat nem kapacitásbővítésre hanem attrakciófejlesztésre, szállodafelújításra kellene fordítani. Az adórendszer módosítására van szükség, hogy az ágazati áfakulcsokat minimum 10 százalékkal csökkentsék.
