Felújítandó lakásra nagyobb a kereslet

Egyre nő a használt lakások ára: Pest megyében tavaly 8 százalékukat vették 200-250 ezer forintos négyzetméteráron, idén már minden negyediket.

Májusban ismét közel 12 ezer lakás cserélt gazdát hazánkban, míg 2014-ben ugyanekkor ez a szám csupán a 8500-at közelítette. Vagyis az idei év múlt havi forgalma több mint 40 százalékkal haladta meg a tavalyit – derül ki a Duna House hétfőn közölt elemzéséből.

A tanulmány rámutat, hogy míg tavalyhoz képest jelentős növekedés, addig az idén áprilishoz képest minimális csökkentés tapasztalható. Ez szembemegy a szokásos szezonalitással, az előző években ugyanis május rendre nagyobb forgalmat mutatott áprilisnál. Az idei változás oka feltehetően az, hogy az előző fél évben tapasztalható felfokozott kereslet a fővárosban hirtelen megugró árak miatt csillapodni kezdett. A másik ok, hogy valószínűleg sok vevő várakozik a családok otthonteremtési kedvezményének júliusi bevezetésére.

Kelet-Magyarországon idén májusban 133 ezer, míg a nyugati országrészben 145 ezer forintos négyzetméteráron vásárolták a panellakásokat. Ugyanez az érték Pesten 230, Budán 274 ezer forint volt. A téglaépítésű otthonok négyzetméteréért a keleti országrészben 150 ezer, a nyugatin189 ezer forintot fizettek. A fővárosi átlagok ennél jóval magasabbak voltak: Pesten 268 ezer, Budán 388 ezer, a Belvárosban 412 ezer forintot fizettek az ilyen ingatlanokért négyzetméterenként.

Országosan nagyjából minden harmadik megvásárolt otthon gyengébb műszaki állapotban volt, azaz lakható, de felújítandó ingatlanokról volt szó. Ezen belül Nyugat-Magyarországon vették a legtöbb kifejezetten felújításra szoruló lakást: ezen a területen ezek tették ki a vásárlások 9 százalékát. Ugyanitt minden huszadik ingatlan új építésű volt. Ilyen lakásokat mindenhol csak kisebb arányban vásároltak a vevők, Budapesten mindössze 1 százalékát tették ki az ilyen ingatlanok a teljes forgalomnak.

A fővárosban vásárolni szándékozók közül majdnem minden ötödik körülnézett a XIII. kerültben, ezzel továbbra is ez a legnépszerűbb terület. A három szomszédos kerület, a VI., VII. és XIV. sem sokkal maradt le: a vevőjelöltek több mint 17 százaléka ezekben is szívesen nézelődött. Budán a XI. kerület volt a legfelkapottabb: az ingatlankeresők több mint 17 százaléka itt szemlézte az ingatlanokat.

A fővárosban májusban még mindig magas, 37 százalékos volt a befektetési céllal vásárlók aránya; ezek a vevők átlagosan 18,5 millió forintért vettek lakásokat. Ugyanitt a nagyobb otthonba költöző családok és az első lakásukat vásárlók egyenlő mértékben, 17-17 százalékban voltak jelen a piacon.

Vidéken a legtöbb vásárlás azért történt, mert a családok nagyobb otthonba költöztek: az adásvételek közel harmada ilyen okból történt. Az e célból költőzők átlagosan 110 négyzetméteres lakásokat vettek, átlagosan 16,4 millió forintért. A befektetők ezen a területen csak 21 százalékos aránnyal voltak jelen, és átlagosan 7,7 millió forintot költöttek 54 négyzetméter körüli lakásokra.

A tanulmány készítésekor megkérdezett budapesti eladóknak több mint harmada nyilatkozott úgy, hogy otthonától azért válna meg, mert nagyobb lakásba szeretne költözni. Ezek a tulajdonosok átlagosan 53 négyzetméteres ingatlanjaiktól váltak meg, átlagosan 17,7 millióért. Kisebb lakásba az eladók 27 százaléka akart költözni: ők átlagosan 93 négyzetméteres ingatlanjukat adták el. Minden negyedik tulajdonos örökölt ingatlantól vált meg átlagosan 13 millió forintért.

Vidéken hasonlók voltak az arányok, az eladók többsége ott is nagyobb otthonba szeretne költözni; minden harmadik ingatlant ezért adtak el, átlagosan 10,7 millióért. Örökölt ingatlant az eladók 30 százaléka értékesített átlagosan 8,2 millió forintért, közülük minden ötödik menne kisebb lakásba: ők átlagosan 87 négyzetméteres ingatlantól váltak meg átlagosan 12,7 millió forintért. Vidéken a vevők 41 százaléka választott 40-60 négyzetméteres ingatlant.

A tavalyi év azonos időszakával összehasonlítva az látszik, hogy míg 2014 májusában az eladott lakások harmadának négyzetméterára 100 ezer forintos körüli volt, addig idén ugyanez az arány már csak 22 százalékos volt. Ma már mindenképpen többet költenek a családok ingatlanra, aminek oka részben persze az, hogy az árak is emelkedtek.

Pest megyében leginkább azoknak az otthonoknak a forgalma nőtt meg, amelyeket 200-250 ezer forintos négyzetméteráron kínáltak: míg egy éve csupán az eladott otthonok 8 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, addig idén már minden negyedik közülük került ki.

Budán még erősebb a különbség a két év összehasonlításában: egy éve csak az eladott ingatlanok 22 százaléka tartozott a 350 ezer forint fölötti négyzetméterárnál drágább kategóriába, idén májusban viszont már közel a fele. A megvett ingatlanok fajlagos ára is fölfelé tolódott: a 40 millió forintnál drágább eladott lakások aránya 12-ről 19 százalékosra nőtt. Pesten ugyanez a helyzet, itt a 200 ezer forintos négyzetméteráron eladott lakások aránya csökkent nagyot a drágábbak javára. Fajlagos árat vizsgálva egy éve még az 5-10 milliós otthonok voltak a legkelendőbbek, idén már a 10-15 millió forint közöttiek.