„Ezzel a tárgyalások lehetősége lezárult, pedig az én fejemben még nyitva volt” – szögezte le a holland politikus. Jeroen Dijsselbloem elmondta: negatív meglepetésként érte a lépés és az, hogy a görög kormány úgy döntött a népszavazásról, hogy az alku elutasítása mellett foglalt állást. „Meghallgatjuk a görög pénzügyminiszter tájékoztatását, aztán meglátjuk, hogy ez milyen következményekkel jár” – fogalmazott Dijsselbloem, akinek helyettese nem sokkal korábban angolul csak annyit nyilatkozott: a határidő az határidő.
A finn pénzügyminiszter, Alexander Stubb közölte: világos többségben van vagy egyenesen egyhangú az az álláspont az Eurócsoportban, hogy a program meghosszabbításáról nem lehet szó. „Szomorú nap a mai” – fogalmazott, kellemetlen meglepetésnek nevezve, hogy a görög kormány népszavazást kezdeményez. Ezzel szerinte is lezárult a további tárgyalások lehetősége. „Nincs más lehetőség. Az A terv gyorsan szertefoszlik, és a B terv lesz az elsődleges” – foglalt állást Stubb azzal kapcsolatban, hogy fel kell-e készülni Görögország távozására az euróövezetből.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter világossá tette, hogy a szombat délutáni egyeztetések eredeti célja az volt, hogy összebékítsék a hitelezők és az athéni kormány javaslatait, de Görögország egyoldalúan lezárta az egyeztetéseket. „Mi az, hogy B terv? Nevükön kell nevezni a dolgokat. Görögország felállt a tárgyalóasztaltól, a helyzet pedig az, hogy a program kedden véget ér” – jelentette ki a tárcavezető.
A belga pénzügyminiszter, Johan Van Overtveldt bizarrnak nevezte, hogy a kabinet népszavazáson akarja kikérni az emberek véleményét, miközben ő maga az alku elutasítása mellett teszi le a voksát. „Nincs már három hetünk, három napunk van csak. Ezt a görögöknek is tudniuk kell, rengeteg időt vesztegettek el” – fogalmazott.
Michael Noonan ír tárcavezető azt mondta: csalódott a népszavazás bejelentése miatt, és mindig nagy rokonszenvvel viseltetett a görögök iránt. „Ezzel teljesen feltérképezetlen vizekre értünk” – jelentette ki.
Edward Scicluna máltai pénzügyminiszter bármely kormány legitim döntésének tartja a népszavazási kezdeményezést, az időzítését viszont nagyon szerencsétlennek nevezte. „És ez erős eufemizmus” – tette hozzá. Scicluna szerint a görög kabinetnek sokkal korábban, akkor kellett volna kiírnia a megállapodást, amikor teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy nem az egyedi kérdések és intézkedések állnak a megállapodás útjában, hanem maga a felhatalmazás, amelyet a kormány a választóktól kapott. Mindemellett a referendumról az egyeztetéseken eddig szó sem esett, Scicluna pedig abban bízott, hogy a délután folyamán a megállapodás kidolgozása lesz a feladat.
Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter érkezésekor nem nyilatkozott.
A tanácskozáson Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap főigazgatója is részt vesz. Érkezésekor arra az álláspontra helyezkedett, hogy az IMF a többi intézménnyel együtt mindig is rugalmasságot mutatott, hogy alkalmazkodjon az új politikai és gazdasági helyzethez Görögországban. A francia politikus elmondta, hogy a cél Görögország pénzügyi függetlenségének helyreállítása, ahogyan Írország és Portugália esetében is történt. Lagarde arra az álláspontra helyezkedett, hogy kiegyensúlyozott megközelítésre van szükség; Görögországban mélyreható strukturális reformok kellenek, és a növekedést támogató költségvetési konszolidációra van szükség. A hitelezőknek viszont ehhez megfelelő pénzügy támogatást kell nyújtaniuk, és az adósság terén is lépéseket kell tenniük.
Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa szerint Athén és a hitelezők álláspontja között mérsékelt a különbség, és jól tudni, miben nincs egyetértés. „Ha megvan az akarat, a mód is meglesz” – fogalmazott. Moscovici szerint a bizottság mindig a kompromisszum megtalálása érdekében dolgozott. A francia politikus szerint az Eurócsoportnak értékelnie kell a helyzetet, és döntenie, hogy lehetséges-e még a megállapodás.
