A felügyeleti hatóság szerepét is betöltő jegybank hangsúlyozza: a fizetésre használható virtuális eszközöket szervező és a kereskedést lebonyolító intézményeket a jegybank nem felügyeli, a szervező fizetésképtelensége esetén a magyarországi garanciaalapok kártalanítási felelőssége nem terjed ki rájuk.
A jegybank korábbi sajtóközleményeiben és jelentéseiben már felhívta a figyelmet a Bitcoin kockázataira. Most amiatt emelt szót, hogy egyes konstrukciók, kereskedési platformok a Bitcoinhoz hasonló új virtuális eszközöket – például a OneCoint – és a vele való kereskedést ajánlják a leendő befektetőknek. Az MNB azonban hangsúlyozza, hogy a piramisjáték szervezője a valóságban a virtuális eszköz kibocsátásának hatáskörét kizárólagos joggal magának tartja fenn, és kereskedni is csak a kibocsátó által üzemeltetett zárt „tőzsdén” lehetséges. A rendszerbe magas hozamok ígéretével az interneten szerveznek új belépőket, a később csatlakozók befizetéseiből pedig a korai belépők kapnak jutalékot úgy, hogy a jutalék aránya további befizetésekkel növelhető.
Az MNB nyomatékosan figyelmeztet arra, hogy kiemelt kockázattal jár a befektetés ilyen eszközökbe, hiszen ezeket a szabályozási keretrendszerbe nem tartozó eszközöket jellemzően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az Európai Unió felügyeleti intézményeinek joghatóságán kívül eső külföldi cégek és személyek bocsátják ki. A szervező fizetésképtelensége esetén a fogyasztókat senki nem kártalanítja, a befektetéseket sem az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), sem a Befektető-védelmi Alap (Beva) nem biztosítja.
Az MNB ismételten felhívja a fogyasztók figyelmét, hogy mielőtt befektetnének, ellenőrizzék, hogy az adott szolgáltató rendelkezik-e a megfelelő felügyeleti engedélyekkel.
