Az MTI azzal kapcsolatban kereste meg a sajtóirodát, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki szavaira reagálva a Magyar Szakszervezeti Szövetség azt tudatta: készen áll a jövő évi bértárgyalások megkezdésére, de úgy véli, hogy a Lázár János által javasolt 5,5 százalékos minimálbér-emelés legfeljebb kiindulási alap lehet a tárgyalásokon, ennél a szakszervezet magasabb, 9 százalékos emelést szeretne elérni.
A Miniszterelnökség sajtóirodája közölte: a csütörtöki Kormányinfo sajtótájékoztatón félreérthetően hangzott el a minimálbér mértékéről szóló információ, hiszen erről a kérdésről nem a kormány határoz, hanem a munkavállalók és a munkaadók egyeztetései során születik döntés.
A Miniszterelnökség ugyanakkor nem zárja ki, hogy 2016-ban akár 5,5 százalékos is lehet a minimálbér összegének növekedése, hiszen a magyar gazdaság mutatói kiválóak és a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentése is alátámaszthatja ezt a várakozást – hangsúlyozták, megismételve ugyanakkor, hogy a jövő évi minimálbérről a munkáltatók és munkavállalók egyeztető fóruma dönt az év végén.
Elhamarkodottnak tartja a jövő évi minimálbér emelésének várható, 5,5 százalékos mértékéről szóló bejelentést Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.
Mint mondta, a bértárgyalásokat a szakszervezetekkel, illetve a kormányzat munkaügyi szakembereivel szokták lefolytatni és nem a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel. Nem tartja szerencsésnek, hogy egy alkufolyamatban, amely még meg sem indult, bemondják a végeredményt – fogalmazott, kiemelve, hogy a munkabéreket az üzleti szférában a vállalkozók fizetik meg, ebben a szférában a kormány nem munkaadó.
Ha elfogadott jövő évi adótörvény és elfogadott költségvetés van, akkor sem a kormány, hanem a munkaadók és a versenyszféra szakszervezeteinek jogosítványa a minimálbérről való megállapodás – hangsúlyozta. Az 5,5 százalékos mérték idő előtti és megfontolatlan bemondása rontja a tárgyalók pozícióját, szűkíti a felek mozgásterét.
